Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3752 növény található
2953–2988 megjelenítve a 3752-ból
Seprőpáfrány
Psilotum nudum
A Psilotum nudum, közismert nevén seprőpáfrány, a Föld egyik legősibb edényes növénye, amelynek leszármazási vonala több mint 400 millió évre nyúlik vissza. Valódi gyökerekkel és levelekkel nem rendelkezik – a vizet és a tápanyagokat rizómáin és fotoszintetizáló zöld szárán keresztül veszi fel. Pantropikus területeken őshonos, természetes élőhelye sziklahasadékok és epifita növekedési felületek.
Pszichotria
Psychotria
A Psychotria a világ egyik legnagyobb virágos növényi nemzetsége, amely a buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozik (kávécsalád). Több mint 1600 faja minden kontinens trópusi és szubtrópusi régiójában megtalálható. A népnyelvben vadon élő kávéként vagy erdei kávéként ismert növények az aljnövényzet cserjéi vagy kisebb fái, fényes, átellenes levelekkel, fehér vagy zöldes csöves virágokkal és vörös vagy mélylila árnyalatúra érő csonthéjas termésekkel rendelkeznek. A nemzetség kiemelkedik hatalmas ökológiai értékével – nektárt, menedéket és táplálékot nyújt a beporzóknak és a madaraknak –, valamint az amerikai, afrikai és ázsiai őslakos népek körében évezredek óta tartó gyógyászati felhasználásával. Egyes fajok speciális alkaloidokat, köztük DMT-t (dimetiltriptamint) termelnek, ami egyedülálló etnobotanikai jelentőséget kölcsönöz a csoportnak.
Forró Ajkak Növény
Psychotria elata
A Psychotria elata, közismert nevén Forró Ajkak Növény vagy Hölgyek Ajka, egy trópusi cserje, amely Közép- és Dél-Amerika esőerdeiben honos. Legszembetűnőbb jellemzője a piros, emberi ajkakra emlékeztető élénk murvája, amely a kis fehér és sárga virágok kinyílása előtt jelenik meg. Mexikó, Costa Rica, Panama, Kolumbia és Ecuador trópusi erdeinek aljnövényzetében él, és a figyelemre méltó növény az eredeti élőhelyén zajló erdőirtás miatt veszélyezetté vált.
Saspáfrány
Pteridium aquilinum
A Pteridium aquilinum, közismert nevén saspáfrány, a Föld legelterjedtebb növényei közé tartozik – minden kontinensen megtalálható, kivéve Antarktiszt. Ez a lombhullató páfrány nagy, háromszög alakú lombokat fejleszt, amelyek akár 120 cm magasságot is elérnek, és föld alatti rizómáin keresztül agresszívan terjeszkedik. Bár történelmileg gyógyászati és gyakorlati célokra is használták, rendszeres fogyasztása rákkeltő hatású, és mérgező a háziállatok számára.
Szárnyaspáfrány
Pteris
A Pteris a Pteridaceae családba tartozó, körülbelül 300 páfrányfajt számláló nemzetség, amely a világ trópusi és szubtrópusi vidékein terjedt el. Közismert nevén szárnyaspáfrányként vagy szalagpáfrányként emlegetik; hosszú, íves leveleiről ismerhető fel, amelyek gyakran fehér vagy ezüstös mintázatúak. Jól alkalmazkodnak az árnyékos és párás környezethez, így rendkívül népszerű szobanövények. A levélkék szélén található spórákkal szaporodnak, virágot nem hoznak. Emberre, macskára és kutyára nézve nem mérgezőek.
Krétai páfrány
Pteris cretica
A Pteris cretica, közismert nevén krétai páfrány, egy elegáns, örökzöld páfrány, amely a mediterrán térségből származik. Karcsú, szárnyas levelei gyönyörű tarkázottságot mutathatnak, ezért népszerű szobanövénnyé vált, amelyet finom megjelenéséért és levegőtisztító tulajdonságaiért egyaránt kedvelnek. Ez a lassan növő páfrány párás, árnyékos környezetben érzi jól magát, és kiválóan alkalmas terráriumi, fürdőszobai vagy beltéri gyűjteményes elhelyezésre.
Ezüstös szárnyaspáfrány
Pteris ensiformis
Az ezüstös szárnyaspáfrány (Pteris ensiformis) a Pteridaceae családba tartozó, kompakt díszpáfrány, amely Délkelet-Ázsiában és Ausztráliában őshonos. Különlegessége a vékony, íves levelei, amelyek ezüstös középső erezete éles kontrasztban áll a sötétzöld szegélyekkel, finom, csipkeszerű megjelenést kölcsönözve a növénynek. Az 'Evergemiensis' fajta a legnépszerűbb szobanövényként, magassága általában 30-60 cm.
Kínai fékezőpáfrány
Pteris vittata
A Pteris vittata, közismert nevén kínai fékezőpáfrány, egy ellenálló páfrány, amely Ázsia, Afrika és Európa trópusi és szubtrópusi régióiban őshonos. Elegánsan ívelt, keskeny levelkékkel rendelkező lombokat fejleszt, amelyek létraszerűen helyezkednek el a főér mentén. Ez a páfrány figyelemre méltó különlegességgel bír a növényvilágban: ez az első természetesen felfedezett arzén-hiperakumulátor, amely képes akár 22 630 mg arzént felvenni kilogrammonként a hajtás száraz tömegéből a szennyezett talajból – ez teszi ünnepelt eszközzé a fitoremedikációs projektekben szerte a világon.
Kaukázusi szárnyasdió
Pterocarya fraxinifolia
A kaukázusi szárnyasdió (Pterocarya fraxinifolia) egy fenséges megjelenésű, rendkívül gyors növekedésű erdei fa, amely a Kaukázus és Észak-Irán folyómenti erdőiből származik. Magassága elérheti a 25–30 métert, lombkoronája pedig a 20 méteres szélességet; törzse erőteljes, kérge mélyen barázdált, koronája szélesen elterülő. Lombhullató, sötétzöld és fényes levelei szárnyasan összetettek, hosszuk a 60 cm-t is meghaladhatja, emlékeztetve a kőris leveleire. Tavasszal hosszú, lecsüngő, zöldes barkavirágzatot növeszt, melyet nyáron akár 60 cm hosszú füzérekben lógó szárnyas termések követnek. Ez a kültéri fa ideális tágas terekbe, parkokba és vízparti ültetésre, ahol sarjadzó gyökérzete segít a partfalak stabilizálásában.
Barna sisakoskosbor
Pterostylis pedunculata
A Pterostylis pedunculata, közismert nevén barna sisakoskosbor, egy kisméretű, Délkelet-Ausztráliában őshonos talajlakó orchidea. Föld alatti gumójából nyeles levelekből álló tőrózsát és egyetlen, csuklyás virágot növeszt, amely az alapjánál fehér és zöld, a sisaknál (galea) pedig mély vörösesbarna vagy gesztenyebarna színű. Ez a télen növő, kolóniákat alkotó orchideafaj erdőkben és fás társulásokban él, néha még a páfrányfák rostos törzsén is megtelepszik.
Fenyves-tollmoha
Ptilium crista-castrensis
A Ptilium crista-castrensis, közismert nevén fenyves-tollmoha, egy kivételes szépségű pleurokarp mohafaj. Ágai sűrűek, szimmetrikusak és szárnyaltak, madártollakra vagy középkori sisakdíszekre emlékeztetnek. Világoszöldtől az aranysárgáig terjedő színeivel puha és kiterjedt szőnyeget alkot a boreális régiók fenyőerdőinek talaján és korhadó fákon.
Ptilótusz
Ptilotus exaltatus
A Ptilotus exaltatus a disznóparéjfélék (Amaranthaceae) családjába tartozó merev szárú, lágyszárú vagy félig fásodó egynyári, esetleg rövid életű évelő növény, amely Ausztrália száraz és félszáraz vidékein őshonos. Tojásdad vagy hosszúkás levelei akár 125 mm hosszúra is megnőhetnek, feltűnő, kúp alakú virágzatai pedig a 150 mm-es hosszúságot is elérhetik. A rózsaszíntől a liláig terjedő árnyalatokban pompázó virágai miatt kapta a „mulla mulla” és a „bárányfarok” népi elnevezéseket. Gyors növekedésű, magról vetve gyakran heteken belül virágzik, de a kertészek körében az a hír járja róla, hogy rövid életű, és az eredeti száraz éghajlatán kívül a termesztése nem minden esetben megbízható.
MacArthur-pálma
Ptychosperma macarthurii
A MacArthur-pálma (Ptychosperma macarthurii) egy bokrosodó növekedésű, több vékony, gyűrűs törzzsel rendelkező pálmafaj, amely Észak-Ausztráliában és Új-Guineában őshonos. Sötétzöld, ívesen hajló, szárnyalt levelei sűrű és elegáns koronát alkotnak, emiatt kedvelt dísznövény trópusi kertekben és jól megvilágított beltéri helyiségekben egyaránt. Ellenálló, alacsony gondozási igényű faj, amely jól tolerálja a különböző talajtípusokat, valamint a kártevőkkel és betegségekkel szemben is ellenálló, így népszerű választás a tájépítészetben és a belső terek dekorálásában.
Keskenylevelű tüdőfű
Pulmonaria longifolia
A Pulmonaria longifolia, közismert nevén keskenylevelű tüdőfű, egy alacsony növésű, félörökzöld erdei évelő, amely Franciaországban, Nagy-Britanniában, Portugáliában és Spanyolországban őshonos. Hosszú, keskeny, sötétzöld leveleit sűrűn ezüstfehér foltok tarkítják, amelyek már jóval a virágzási időszak előtt és után is tömött, texturált lombozatot alkotnak. Tavasszal a tölcsér alakú virágok sűrű fürtjei rózsaszín bimbókból nyílnak ki, majd mélykékre érnek, így minden száron kétszínű látványt nyújtanak. Lassan terjedő és árnyékkedvelő növény, amely kiválóan fejlődik a szegélyágyások és árnyékos rézsűk hűvös, nedves erdei körülményei között.
Pettyes tüdőfű
Pulmonaria saccharata
A Pulmonaria saccharata, közismert nevén pettyes tüdőfű, egy alacsony termetű, félörökzöld évelő növény, amely Franciaország és Olaszország erdőiből származik. Sötétzöld, lándzsás leveleit ezüstös foltok borítják, így virágzáson kívül is dekoratív talajtakarót alkot. Kora tavasszal a tölcsér alakú virágfürtök rózsaszínben nyílnak, majd mélykékre érnek, így ugyanazon a száron kétszínű hatást keltenek. Kúszó rizómáival lassan terjed, és a hűvös, párás árnyékot kedveli az erdei és árnyékos kertekben.
keleti kökörcsin
Pulsatilla patens
A Pulsatilla patens, közismert nevén keleti kökörcsin, egy erős évelő gyógynövény, amely Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában őshonos. Arról híres, hogy a kora tavaszi időszak egyik első virágzó növénye, amely gyakran a hó alól bújik elő. A növényt harang alakú, selymes szőrű lila virágai és mélyen tagolt, tollas levelei jellemzik. Miután a virágok elhullanak, látványos, tollforgószerű termésfejek váltják fel őket, amelyek hetekig díszítik a növényt.
Tavaszi kökörcsin
Pulsatilla vernalis
A Pulsatilla vernalis a boglárkafélék családjába tartozó, alacsony növésű alpesi évelő, amely Európa hegyi rétjein és sziklás lejtőin őshonos a Pireneusoktól Skandináviáig és a Balkánig. Az év első virágai közé tartozik, kora tavasszal gyakran az utolsó olvadó hófoltokon keresztül tör elő. Minden egyes bókoló, harang alakú virágát selymes ezüstszőrök borítják; kinyílva hat sziromszerű, fehértől a halványibolyáig terjedő lepellevelet mutatnak, amelyek fonákja lilás árnyalatú, és aranysárga porzótömeget vesznek körül. Elvirágzás után a növény tollas magfejeket és finoman szeldelt, páfrányszerű lombozatot növeszt, amely nyáron is megmarad, mielőtt ősszel visszahúzódna.
Párnagomba
Pulvinula
A Pulvinula a Pyronemataceae családba tartozó apró, csésze alakú gombák nemzetsége. Ezeket a gombákat jellemzően élénk narancssárga vagy vöröses apotéciumok (termőtestek) jellemzik, és előszeretettel nőnek égett talajon vagy mohák között. Mikroszkopikus részletességűek, gyakran nagyító szükséges a pulvinát (párnaszerű) formájuk megfigyeléséhez.
Gránátalma
Punica granatum
A Punica granatum, közismert nevén gránátalma, egy gyümölcstermő lombhullató cserje vagy kisfa, amely az Irántól Észak-Indiáig terjedő régióból származik. Évezredek óta termesztik, és nagyra értékelik ékszerszerű vörös magköpenyeiért, díszítő skarlátpiros virágaiért és mély kulturális szimbolikájáért. 3–5 méter magasra nő, és forró, száraz éghajlaton érzi jól magát, teljes napsütésben, jól áteresztő talajon.
Törpe gránátalma
Punica granatum 'Nana'
A Punica granatum 'Nana' a gránátalma kompakt, díszváltozata, amely finom, fényes lombozatáról, mutatós, tölcsér alakú narancsvörös virágairól és miniatűr terméseiről ismert. Míg az alapfaj a Földközi-tenger térségéből és Nyugat-Ázsiából származik, ez a törpe változat ritkán haladja meg az 1,5 méteres magasságot. Kiválóan alkalmas cserépbe, ágyásokba vagy virágzó bonsaiként való nevelésre. Csavarodott törzse az idővel egyre karakteresebbé válik, ezért a bonsai-kedvelők egyik nagy kedvence.
Puya
Puya
A Puya a broméliafélék mintegy 200-225 fajt magába foglaló nemzetsége, melyek az Andok hideg, száraz lejtőin őshonosak Chilében, Peruban, Bolíviában és Argentínában. A legtöbb broméliától eltérően a Puya fajok a talajban gyökereznek, nem epifitaként élnek, merev, tüskés, ezüstös-zöld levelű rozettákat alkotva. Sok faj monokarpikus: életük során egyszer hoznak látványos virágszárat, néha több méter magasat, mielőtt a rozetta elhal és sarjakat hagy maga után.
Ausztrál szépség
Pycnosorus globosus
A Craspedia (Pycnosorus globosus) az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amely Délkelet-Ausztrália (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Victoria) rétjeiről és időszakosan nedves területeiről származik. Jellegzetességei a gömb alakú, tömött, intenzív aranysárga virágzatok, amelyek hosszú, merev, akár 90-120 cm magas szárakon nyílnak az ezüstösszürke, örökzöld tőlevélrózsa felett. Friss és száraz virágcsokrok kedvelt alapanyaga; magról könnyen szaporodik, természetes élőhelyén különösen a bozóttüzek után regenerálódik gyorsan.
Narancsszínű hölgymál
Pylosella aurantiaca
A narancsszínű hölgymál (Pilosella aurantiaca, syn. Hieracium aurantiacum) az őszirózsafélék családjába tartozó alacsony, évelő lágyszárú, amely Közép-, Kelet- és Észak-Európa hegyi rétjeiről származik. Tőlevélrózsát alkotó, hosszúkás, enyhén szőrös, szürkészöld levelei vannak, tavasszal és nyáron pedig egy vagy több szőrös szárat növeszt, melyeken feltűnő, tűznarancs vagy téglavörös fészekvirágzatok nyílnak. A növény föld feletti indákkal (sztolónokkal) és kúszó gyöktörzzsel terjed, aminek köszönhetően gyorsan sűrű szőnyeget alkot – Észak-Amerikában és eredeti élőhelyén kívül több helyen agresszív inváziós fajként tartják számon, amely kiszorítja az őshonos vegetációt a réteken és legelőkön.
Közönséges tűztövis
Pyracantha coccinea
A Pyracantha coccinea (közönséges tűztövis) egy tövises, széles levelű, félörökzöld cserje, amely Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Késő tavasszal nyíló apró, fehér virágfürtjeiért, valamint télen is megmaradó, bőséges narancsvörös bogyóterméséért kedvelik, amely fontos táplálékot nyújt a madaraknak. Éles tövisei miatt sűrű, áthatolhatatlan bozótot alkot, így kiválóan alkalmas védősövénynek vagy biztonsági ültetésnek.
Narancsszínű tűzcsészegomba
Pyronema omphalodes
A Pyronema omphalodes, közismert nevén narancsszínű tűzcsészegomba, egy pirofil tömlősgomba. Jellemzően élénknarancssárga vagy lazacszínű, párnaszerű tömegekben jelenik meg frissen égett talajon vagy sterilizált szubsztrátumokon. Pionír faj, amely a tűz által létrehozott lúgos, tápanyagban gazdag környezetben virágzik, gyakran hetekkel a tűzeset után megjelenve.
Lángfolyondár
Pyrostegia
A Pyrostegia, közismert nevén lángfolyondár, a Bignoniaceae (trombitafafélék) családjába tartozó erőteljes növekedésű kúszónövény, amely Brazília déli részén, Bolíviában, Paraguayban és Argentína északkeleti részén őshonos. A termesztésben gyakorlatilag monotipikus nemzetség, amelyet főként a Pyrostegia venusta faj képvisel. Híres narancssárga, cső alakú virágairól, amelyek télen és kora tavasszal nagy fürtökben borítják be a növényt. Elágazó kacsai könnyen megkapaszkodnak kerítéseken, falakon és lugasokon, így kiváló választás nagy függőleges felületek gyors benövésére.
Lánginda
Pyrostegia venusta
A Pyrostegia venusta, közismert nevén Lánginda vagy Narancs Trombitainda, egy látványos brazil kúszónövény, amelyet télen és ősszel pompázó, kaszkádszerűen omló, élénk narancssárga, csöves virágai tesznek híressé. A Bignoniaceae család tagjaként a trópusi és szubtrópusi kertek egyik legdíszesebb futónövénye.
Körte
Pyrus
A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó Pyrus nemzetség a világszerte termesztett körtefákat foglalja magában. Az európai körte (Pyrus communis) a legszélesebb körben termesztett faj, amelyet édes és lédús gyümölcséért kedvelnek, legyen szó friss fogyasztásról, főzésről vagy tartósításról. Lombhullató fák, amelyek tavasszal, a levelek megjelenése előtt gyönyörű fehér virágokat hoznak, így kertek és gyümölcsösök pompás dísz- és gyümölcsfái. Az Európából és Nyugat-Ázsiából származó körtefákat több mint 5000 éve termesztik, és számos civilizáció kulináris és kulturális történelmének részét képezik.
Callery körte
Pyrus calleryana
A Pyrus calleryana, közismert nevén Callery körte, egy Kínában és Vietnámban őshonos lombhullató fa. Kora tavaszi sűrű fehér virágzásáról és fényes zöld leveleiről ismert, amelyek ősszel ragyogó piros, narancssárga és lila árnyalatokba öltöznek. Bár gyors növekedése és szimmetrikus formája miatt kedvelt dísznövény, sok régióban egyre inkább invazív fajnak tekintik, mivel képes gyorsan terjedni és kiszorítani az őshonos növényzetet. Virágai jellegzetes, gyakran átható illatukról is híresek.
Európai körte
Pyrus communis
A Pyrus communis, vagyis az európai körte az emberiség történetének egyik legrégebben termesztett gyümölcsfája, amely Európa és Nyugat-Ázsia mérsékelt övezeteiben őshonos. A Rosaceae (rózsafélék) családjába tartozik, és a világ legkedveltebb gyümölcsfajtáinak – köztük a Bartlett (Williams), a Bosc, az Anjou és a Conference – termesztéséről ismert. Ez a lombhullató fa akár 12 méteres magasságot is elérhet; tavasszal gyönyörű fehér virágokkal borítja be magát, mielőtt levelei kibontakoznának, majd nyár végén és kora ősszel édes, lédús gyümölcsöket terem.
Ázsiai körte
Pyrus pyrifolia
A Pyrus pyrifolia, az ázsiai körte vagy nashi körte, egy Kelet-Ázsiában (Kína, Japán és Korea) őshonos, lombhullató gyümölcsfa, amely a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. 7-15 méter magasra nő, kerek koronával, fényes, fűrészes levelekkel és illatos, ötszirmú fehér virágfürtökkel, amelyek kora tavasszal, a levelek előtt nyílnak. Gyümölcse kerek, ropogós és lédús – eltérően az európai körték puha, vajas textúrájától –, arany vagy rozsdabarna héjjal, édes és enyhén virágos ízzel. Széles körben termesztik Japánban, Kínában és Koreában, és egyre inkább a világ más gyümölcsöseiben is. Téli hideg időszakra van szüksége a nyugalmi állapot megtöréséhez és a terméshez.
Tölgyfa
Quercus
A Quercus körülbelül 500 tölgyfajt magában foglaló nemzetség, amelynek tagjai az északi féltekén honosak – Európában, Ázsiában és Amerikában egyaránt megtalálhatók. Ezek a fenséges, lassan növő fák a világ ökológiai szempontból legfontosabb növényei közé tartoznak – egyetlen kifejlett tölgyfa több mint 500 rovar-, madár- és emlősfajnak nyújthat élőhelyet. Jellegzetes makkokat teremnek, és akár több száz, sőt több ezer évig is élhetnek.
Fehér tölgy
Quercus alba
A Quercus alba, közismert nevén fehér tölgy, egy Észak-Amerika keleti részén őshonos, nagyméretű lombhullató fa. Kedvelt kerekded koronája, világosszürke, barázdált kérge és karéjos levelei miatt, amelyek ősszel mélyvörös árnyalatot öltenek. Évszázadokig élhet, magassága elérheti a 24-30 métert; a keményfás erdők meghatározó faja és tágas kertek kedvelt árnyékadó fája.
Skarlát tölgy
Quercus coccinea
A skarlát tölgy a keleti Egyesült Államok őshonos, fenséges lombhullató fája, amelyet látványos, skarlátpiros őszi lombozatáról ismernek. A Fagaceae családba tartozó fa akár 24 méter magasra is megnőhet, széles, gömbölyded koronával. Savanyú, homokos, jól vízvezető talajokon érzi magát a legjobban, és megtelepedés után rendkívül szárazságtűrővé válik.
Déli vörös tölgy
Quercus falcata
A déli vörös tölgy egy nagy, tekintélyes lombhullató fa, amely az Egyesült Államok délkeleti részén őshonos. Jellegzetes leveleiről ismerhető fel, amelyek gyakran hosszú, keskeny végső karéjban végződnek, valamint sötét, barázdált kérgéről. Fontos szerepet tölt be a helyi ökoszisztémákban, élőhelyet és táplálékot biztosítva számos vadon élő állatfajnak.
Magyaltölgy
Quercus ilex
A magyaltölgy (Quercus ilex) egy sűrű, kerek koronájú mediterrán örökzöld fa, amelynek bőrszerű levelei felül sötétzöldek és fényesek, fonákukon pedig szürkés színűek. Rendkívül jól tűri a szárazságot és a hőséget, az ibériai fás legelők (montado) egyik legjellegzetesebb faja, amelyet árnyékáért és makkjáért egyaránt nagyra értékelnek.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.