Teljes növénykalauz

Muskátli Arália

Polyscias guilfoylei

A Polyscias guilfoylei, közismert nevén Muskátli Arália vagy Vad Kávé, egy elegáns trópusi örökzöld cserje, amely a Csendes-óceáni szigetekről származik. Összetett levelei 7-9 levélkéből állnak, amelyek gazdag zöld vagy tarka, fehér és sárga szélű mintázatot mutatnak, csipkés, dekoratív megjelenést kölcsönözve a növénynek. Mind beltéri, mind trópusi kültéri dísznövényként klasszikus választásnak számít; ez a lassan növekvő növény egész éves, látványos lombozatával jutalmazza a türelmes kertészkedőket.

Pajzs-arália

Polyscias scutellaria

A pajzs-arália egy kompakt trópusi cserje, amely a Csendes-óceán délnyugati szigeteiről származik. Kedvelt fényes, kerekded, csésze alakú leveleiért, amelyek az ágak végein csoportosulnak. Beltérben meglehetősen kompakt marad és lassan növekszik, ezért népszerű választás strukturált dísznövényként vagy bonsaiként. Természetes élőhelyén több méter magasra is megnőhet az aljnövényzetben, de a cserépben tartott példányok könnyen kicsik tarthatók rendszeres metszéssel.

Dárdapáfrány

Polystichum

A Polystichum a Dryopteridaceae családba tartozó évelő páfrányok kozmopolita és népes nemzetsége, amelyeket fényes, szúrós szélű, a magyal leveleihez hasonló leveleik miatt gyakran dárdapáfrányként ismernek. A világszerte elterjedt közel 500 fajával a nemzetség jól alkalmazkodik az árnyékos környezethez, és ellenálló, alacsony gondozási igényű dísznövényként kedvelik mind a kertekben, mind cserépben.

Karácsonyi páfrány

Polystichum acrostichoides

A Polystichum acrostichoides, közismert nevén karácsonyi páfrány, egy erőteljes, örökzöld páfrány, amely Észak-Amerika keleti részén őshonos. Bőrszerű, lándzsás levelei egész télen zöldek maradnak, ami különleges látványt nyújt az ünnepi időszakban. Árnyékos erdei környezetben érzi jól magát, és különösen értékes alacsony gondozási igénye és egész éves dekoratív megjelenése miatt.

Nyugati kardpáfrány

Polystichum munitum

A Polystichum munitum, közismert nevén a nyugati kardpáfrány, egy nagy méretű, örökzöld páfrány, amely Észak-Amerika csendes-óceáni északnyugati részének mérsékelt esőerdőiben őshonos. Fényes, sötétzöld levélzete egy sűrű középső tőkoronából ível szét, és akár 180 cm hosszúra is megnőhet. Ez az egyik legelterjedtebb és legellenállóbb páfrány a Csendes-óceán északnyugati erdeiben, amelyet árnyékos kertekben és természetközeli tájrendezésben egyaránt nagyra értékelnek.

Azúr vízijácint

Pontederia azurea

Az azúr vízijácint (Pontederia azurea, szin. Eichhornia azurea) a vízijácintfélék (Pontederiaceae) családjába tartozó évelő vízinövény, amely Közép- és Dél-Amerikában, többek között Brazíliában őshonos. A közönséges vízijácinttal ellentétben ez a faj az aljzat iszapjában gyökerezik, és szárai a felszínig nyúlnak. Körülbelül 10 cm-es, fényes, kerek, zöld levelekkel és mutatós, sárga foltos, kékes-lilás virágokkal rendelkezik. Álló- vagy lassú folyású vizekben erőteljesen növekszik.

Nyárfa

Populus

A Populus a fűzfafélék (Salicaceae) családjába tartozó, 25–57 lombhullató fafajt magában foglaló nagy nemzetség, amelynek tagjait nyárfaként vagy egyszerűen nyárként ismerik. Az északi féltekén, Észak-Amerikában, Európában és Ázsiában őshonos, gyors növekedésű fák magassága elérheti a 15–50 métert. Jellegzetességük a rezgő levelek, a kora tavaszi, szélporozta barkavirágzat és a magok gyapjas szőrei általi terjedése. Teljes napsütésben, nedves és jó vízelvezetésű talajban fejlődnek a legjobban; faanyagukért, fitoremediációs képességükért, szélfogóként és díszfaként is nagyra értékelik őket.

Balzsamnyár

Populus balsamifera

A balzsamnyár (Populus balsamifera) egy gyorsan növő lombhullató fa, amely Észak-Amerika északi részén őshonos. Jellegzetessége az illatos, gyantás rügyek megjelenése kora tavasszal; magassága elérheti a 30 métert. Széles körben alkalmazzák folyóparti területek helyreállítására, szélfogónak és árnyékfának egyaránt. Hideg éghajlaton is kiválóan megél, és Észak-Amerika egyik legészakibb lombos fája.

Fekete nyár

Populus nigra

A Populus nigra, közismert nevén fekete nyár, Európa és Nyugat-Ázsia őshonos, nagy termetű lombhullató fája. Az európai táj egyik legjellegzetesebb fája, amelyet gyors növekedése, sötét, barázdált kérge és a szellőben csillogó, elegáns háromszög alakú levelei tesznek különlegessé. A lombard nyár (P. nigra 'Italica') egy széles körben ismert oszlopos kultúrváltozat, amelyet szélvédőként és tájképi hangsúlyelemként egyaránt előszeretettel alkalmaznak.

Rezgő nyár

Populus tremula

A rezgő nyár (Populus tremula) egy gyors növekedésű lombhullató fa, amely Európában és Ázsia egyes részein őshonos. Kerekded, ezüstözzöld leveleiről ismert, amelyek a lapított levélnyélnek köszönhetően a legkisebb szellőben is megremegnek és susognak. Akár 25 méter magasra is megnőhet, kérge sima, szürkészöld, amely az idő előrehaladtával sötétebbé válik és megrepedezik. Tavasszal, a levelek kihajtása előtt hosszú, szürkés barkák jelennek meg rajta, ősszel pedig a lombozat aranysárgára színeződik. Gyökérsarjakkal könnyen terjed, gyakran sűrű klonális ligeteket alkotva, és fontos élőhelyet biztosít rovarok, madarak és zuzmók számára.

Rezgő nyár

Populus tremuloides

A Populus tremuloides, közismert nevén rezgő nyár, egy Észak-Amerikában őshonos, gyors növekedésű lombhullató fa. Híres sima, fehéresszürke kérgéről és szív alakú leveleiről, amelyek a legkisebb szellőben is megremegnek és „táncolnak” lapított levélnyelüknek köszönhetően. Kiterjedt klonális kolóniákat alkot, amelyeket egyetlen közös gyökérrendszer köt össze; egyes kolóniák a Föld legidősebb és legnagyobb élő szervezetei közé tartoznak. Ősszel lombozata ragyogó aranysárgára színeződik.

Papalo

Porophyllum ruderale

Moharózsa

Portulaca

A portulaka (Portulaca) a Portulacaceae családba tartozó pozsgás virágos növények nemzetsége, amelynek őshazája Dél-Amerika. Élénk, ékszerszerű virágairól és kivételes szárazságtűrő képességéről ismert; forró, napos körülmények között is pompásan fejlődik, ahol sok más növény már elpusztul. A nemzetség magában foglalja a dísznövényként termesztett P. grandiflora-t (moharózsa) és az ehető P. oleracea-t (közönséges porcsin), amelyeket trópusi és szubtrópusi kertekben szerte a világon széles körben termesztenek.

Bíboros porcsin

Portulaca gilliesii

A bíboros porcsin (Portulaca gilliesii) egy Dél-Amerikában őshonos pozsgás növény, amelynek sima, húsos, gyakran vöröses árnyalatú, elterülő szárai körülbelül 30 cm-esre nőnek meg. Nyáron apró, bíborvörös virágokat hoz. Kivételesen szárazságtűrő, így ideális választás szárazságtűrő kertekbe (xeriscaping) és alacsony gondozási igényű ágyásokba. Kalcium-oxalátot tartalmaz, ezért elfogyasztva enyhén mérgező.

Moharózsa

Portulaca grandiflora

A Portulaca grandiflora, közismert nevén moharózsa vagy rózsamoha, egy népszerű egynyári pozsgás növény, amely Dél-Amerikából (Argentínából, Brazíliából és Uruguayból) származik. Ragyogó, rózsaszerű virágokat hoz piros, rózsaszín, narancssárga, sárga, fehér és lila árnyalatokban, amelyek csak közvetlen napsütésben nyílnak ki. Ez az aszálytűrő, könnyen gondozható növény a forró, napos körülményeket és a szegény talajokat kedveli.

Közönséges porcsin

Portulaca oleracea

A közönséges porcsin (Portulaca oleracea) egy ehető, szukkulens talajtakaró növény, amely az egész világon megtalálható. Jellemzői a vöröses, húsos szárak, vastag, szukkulens levelek és apró, sárga virágok, amelyek csak napos reggeli órákon nyílnak ki. Rendkívül ellenálló és szárazságtűrő, szegény talajokon és forró éghajlaton is kitűnően megél.

Csókos portulák

Portulaca pilosa

A Portulaca pilosa, közismert nevén csókos portulák vagy szőrös portulák, egy alacsony növekedésű díszítő pozsgás növény, amely a trópusi és szubtrópusi Amerika területéről származik. Vidám virágokat nyit rózsaszín, lila, fehér, piros, sárga és narancssárga árnyalatokban, amelyek teli napsütésben nyílnak ki, alkonyatkor pedig becsukódnak. Kivételesen hő- és szárazságtűrő, szegény, homokos talajokon is pompásan fejlődik, ahol a legtöbb növény nehezen él meg.

Szárnyas termésű porcsin

Portulaca umbraticola

A Portulaca umbraticola, közismert nevén szárnyas termésű porcsin vagy díszes porcsin, egy gyorsan növő, kúszó pozsgás növény. Levelei húsosak és lapátszerűek, élénk virágai pedig azzal az egyedi tulajdonsággal rendelkeznek, hogy erős napsütésben teljesen kinyílnak, éjszaka vagy felhős időben azonban becsukódnak. Rendkívül ellenálló növény, amely ideális alacsony karbantartást igénylő kertekhez, szegélyágyásokhoz és csüngő kosarakhoz.

Elefántcserje

Portulacaria

A Portulacaria a Dél-Afrikában őshonos, félig fás szárú pozsgás cserjék egy kis nemzetsége, amelyet szinte teljes egészében népszerű faja képvisel, amelyet általában elefántcserjének vagy aprólevelű pozsgafának neveznek. Vastag, fényes, jádezöld levelei és vörösesbarna szárai miatt kedvelik; kompakt, alacsony igényű cserjét alkot, amely világos helyen fejlődik a legjobban, és jól bírja a hosszú száraz időszakokat. Népszerű szobanövényként, bonsaiként és szárazságtűrő kerti növényként is, hazájában pedig a légköri szén megkötésére irányuló figyelemre méltó képessége miatt is ünneplik.

Elefántcserje

Portulacaria afra

A Portulacaria afra, közismert nevén elefántcserje vagy spekboom, egy Dél-Afrikából származó szukkulens cserje. Jellegzetessége a kis, húsos, smaragdzöld levélke a vonzó vörösesbarna szárakon. Természetes élőhelyén nagy cserjevé vagy kis fává nőhet, beltérben azonban gyakran bonsaiként vagy szobanövényként tartják. Kivételes szén-dioxid-megkötő képességéről ismert, amelynek köszönhetően környezeti szempontból is kiemelkedő faj.

Elefántbokor

Portulacaria afra 'Variegata'

A Portulacaria afra 'Variegata' egy feltűnő pozsgás cserje, amelyet krémszínű és zöld, márványos levelei miatt kedvelnek, a dél-afrikai elefántbokor tarka mutációja. Kompakt, lassan növő és könnyen termeszthető, sűrű, jádeszerű bokrot képez, vastag, vöröses szárakkal, amelyeket apró, kerek levelek borítanak, melyek erős fényben rózsaszínűre színeződnek. Népszerű szobanövényként, bonsaiként vagy szárazságtűrő sövényként, emellett a pozsgásgyűjtők kedvence is sokszínű lombozata miatt.

Széles levelű békaszőlő

Potamogeton natans

A Potamogeton natans, más néven széles levelű békaszőlő, egy évelő vízi növény, amely ovális, bőrszerű, olajzöld, úszó leveleket fejleszt. Elmerülő levelei keskenyek és áttetsző, és a növény érésével gyakran eltűnnek. A természetes édesvízi ökoszisztémák alapvető faja, amely menedéket nyújt a halaknak és oxigénnel látja el a vizet.

sárga virágú eperstrawberry

Potentilla indica

A Potentilla indica, közismert nevén áleper vagy indiai eper, egy évelő lágyszárú növény, amely nagyon hasonlít a valódi eperhez. Megkülönböztető jegyei az ötszirmú sárga virágok és a felfelé mutató, piros, érdes felszínű termések. Bár a termés ehető, általában íztelennek vagy vízízűnek tartják. Indákkal (futóhajtásokkal) gyorsan terjed, ami hatékony, bár néha invazív talajborítóvá teszi.

Szép pimpó

Potentilla pulcherrima

A Potentilla pulcherrima, közismert nevén szép pimpó, egy Észak-Amerikában őshonos évelő növény, amely a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozik. Tavasztól őszig vidám, sárga, ötszirmú virágokat hoz, leveleinek fonákja pedig jellegzetes ezüstös színű. A megtelepedést követően rendkívül jól tűri a hideget és a szárazságot; Kanadában és az Egyesült Államok nyugati részén sziklás réteken, alpesi lejtőkön és ritkás erdőkben honos.

Indás pimpó

Potentilla reptans

Az indás pimpó (Potentilla reptans) a rózsafélék családjába tartozó, Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos évelő kúszónövény. Indás szárai minden csomópontnál legyökeresednek, sűrű szőnyeget alkotva az öt levélkéből álló, tenyeresen összetett levelekből és az öt szirmú, sárga virágokból, amelyek júniustól szeptemberig nyílnak. Díszítő talajtakaróként és a gyepekben makacs gyomnövényként egyaránt ismert.

Szobai futóka

Pothos

A szobai futóka az egyik legnépszerűbb és legmegbocsátóbb szobanövény a világon, futó indái és szív alakú, gyakran tarka levelei miatt kedvelt. A mindennapi használatban a „pothos” név szinte mindig az Epipremnum aureumra (aranyos futóka) utal, egy gyorsan növő trópusi kúszónövényre, amely a Salamon-szigetekről származik. A név egy régi osztályozásból ragadt meg: a növényt először 1880-ban Pothos aureus néven írták le, és még azután is, hogy a botanikusok 1964-ben az Epipremnum nemzetségbe sorolták, a köznév sosem tűnt el. Jobban tűri az alacsony fényt, a rendszertelen öntözést és az általános elhanyagolást, mint szinte bármely más szobanövény, így a kezdők és az irodák kedvence is.

Abiu

Pouteria caimito

Az abiu (Pouteria caimito) a szapotafélék (Sapotaceae) családjába tartozó, trópusi örökzöld gyümölcsfa, amely az Amazonas-medence perui és brazíliai területein őshonos. Termesztésben 4-10 méter magasra nő, sűrű lombkoronával és sötétzöld levelekkel rendelkezik. Illatos, sárgásfehér virágait december és január között hozza, melyeket sima héjú, ovális gyümölcsök követnek, amik éretten aranysárga színűek. A gyümölcshús áttetsző, puding állagú, íze pedig az édes karamellre emlékeztet; az éretlen gyümölcs irritáló latexet tartalmaz, amely az érés során eltűnik.

Premna

Premna

A Premna a Lamiaceae családba tartozó trópusi cserjék és kis fák nemzetsége, amely Ázsiában, Afrikában és Óceániában őshonos. Ázsiában – különösen a P. microphylla és a P. serratifolia fajok – bonsai alapanyagként és sövénynövényként nagyra értékelik sűrű lombozata és gyors növekedése miatt.

Kankalin

Primula

A Primula körülbelül 500 virágos évelő fajt magában foglaló nemzetség a Primulaceae családban. Korai tavaszi virágzásáról ismert: tőlevélrózsákat alkot, és látványos virágokat hoz sárga, piros, lila, fehér és rózsaszín árnyalatokban. Hűvös, részben árnyékos környezetben érzi magát a legjobban, és különösen kedvelt a vidékies stílusú kertekben, valamint beltéri dísznövényként.

Emeletes kankalin

Primula malacoides

Az emeletes kankalin (Primula malacoides) egy finom megjelenésű, örökzöld évelő növény, amely a Himalája vidékéről, Asszamból, Mianmarból és Kínából származik. Világoszöld, szőrös levelekből álló tőlevélrózsát alkot, amelyből karcsú szárak emelkednek ki, kora tavasszal több szintben elhelyezkedő apró lila, rózsaszín, piros vagy fehér virágokat hozva. Népszerű virágzó szobanövényként és hűvös üvegházak díszeként.

Mérges kankalin

Primula obconica

A Primula obconica, közismert nevén mérges kankalin vagy német kankalin, egy bájos virágzó szobanövény, amely Kínából származik. Tavasszal rózsaszín, piros, lila, kék és fehér árnyalatú, finom virágfürtöket hoz. Szépsége ellenére a növény primint tartalmaz – egy természetes allergént, amely érintésre bőrirritációt okozhat, innen ered a „mérges kankalin" elnevezés. Hűvös, fényes, szórt fényben érzi jól magát, így a hűvösebb hónapokban kiváló ablakpárkány-növény.

Kankalin

Primula vulgaris

A kankalin (Primula vulgaris) egy évelő lágyszárú növény, amely Nyugat- és Dél-Európában őshonos. Alacsony rozettát alkot sötétzöld, ráncos levelekből és magányos, halványsárga virágokból, intenzívebb sárga középpel. Az elsők között virágzik télen és kora tavasszal.

Sokvirágú kankalin

Primula x polyantha

A Primula x polyantha, közismert nevén sokvirágú kankalin, egy bájos európai hibrid, amely a Primula veris (tavaszi kankalin) és a Primula vulgaris (közönséges kankalin) keresztezéséből jött létre. Tavasszal élénk színű virágcsomókat hoz, így kedvelt növénye a kerti szegélyeknek, ládavirágoknak és hűvös beltéri dekorációknak. Évszázadok óta termesztik, és rendkívül széles színskálára nemesítették, beleértve a pirosat, narancsot, rózsaszínt, fehéret, krémszínűt, sárgát és lilát.

Tölgyfalevelű primulina

Primulina dryas

A Primulina dryas (korábbi nevén Chirita dryas) a csuporkafélék (Gesneriaceae) családjába tartozó, kompakt, örökzöld évelő növény, amely Hongkongban és Dél-Kínában őshonos. Természetes élőhelyén árnyékos mészkősziklákon és karsztképződményeken nő, vastag, bársonyos levelekből álló lapos rozettákat alkotva, amelyeket néha ezüstös erezet díszít. Nyáron és ősszel kis csoportokban hozza tölcséres, fehér virágait, amelyek lila karéjokkal és sárga torokkal rendelkeznek.

Fidzsi-legyezőpálma

Pritchardia pacifica

A Pritchardia pacifica, közismert nevén Fidzsi-legyezőpálma vagy Csendes-óceáni legyezőpálma, egy fenséges trópusi pálma, amely a Csendes-óceán szigeteiről, Fidzsiből és Tongából származik. Lenyűgöző, legyező alakú levelei akár 1,8 méter átmérőjűre is megnőnek, így a világ egyik leglátványosabb pálmájának számít. Történelmileg a fidzsi főnökök szertartási legyezőként használták leveleit, ami mély kulturális és királyi jelentőséget kölcsönöz neki.

Görögdinnye-begónia

Procris repens

A görögdinnye-begónia (Procris repens, korábban Pellionia repens vagy Elatostema repens néven osztályozták) a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó kistermetű, lágyszárú kúszónövény, amely Dél-Kína és Délkelet-Ázsia trópusi erdőiben őshonos. A talaj mentén kúszik, magassága körülbelül 15 cm, de akár 60 cm szélességben is elterülhet vöröses, cikkcakkos száraival. Aszimmetrikus, hullámos szélű levelei a görögdinnye héjára emlékeztetnek: szürkészöld és ezüstös árnyalatúak, szélük a bronztól a lilásbarnáig változik, ami a növény korával tovább sötétedik. Kedvelt szobanövény, különösen terráriumokban, ámpolnákban és függőkertekben.