Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3783 növény található
1549–1584 megjelenítve a 3783-ból
Frézia
Freesia refracta
A Freesia refracta egy Dél-Afrikából (Fokföld) származó hagymás (gumós) évelő az írisz-félék (Iridaceae) családjából. Erősen illatos, tölcsér alakú virágai egyoldalú fürtökben nyílnak a vékony, ívelt szárakon, jellemzően krém-, fehér- és sárga színben, olykor lila árnyalattal a szirmok fonákján. Kard alakú, élénkzöld levelei a talaj közeléből törnek elő. Elsősorban vágott virágként, kerti dísznövényként és illatos cserepes növényként termesztik; télen-tavasszal virágzik, majd nyugalmi időszakba vonul.
Frézia
Freesia x hybrida
A frézia (Freesia x hybrida) egy hagymás növény, amely Dél-Afrikából származik, és világszerte ünneplik lenyűgöző, füzérszerű virágaiért és intenzíven édes, púderes illatáért. A hibrid fréziák sokféle színben nyílnak – fehér, sárga, rózsaszín, lila, piros és narancssárga – és kedvelt növényei a kerteknek, az esküvői díszítéseknek és a vágottvirág-összeállításoknak.
Koronás liliom
Fritillaria
A Fritillaria a Liliaceae család hagymás, tavasszal virágzó növényeinek nemzetsége, amely több mint 100, az északi félteke mérsékelt övezeteiben őshonos fajt foglal magában. A lefelé hajló, harangszerű virágaikról ismert növények lila, fehér, sárga, narancssárga és piros árnyalatokban pompáznak – gyakran jellegzetes kockás mintázattal –, és látványos díszei a tavaszi kerteknek.
Fukszia
Fuchsia
A fukszia, más néven hölgy fülbevalója, egy ikonikus dísznövény, amelyet csüngő virágai tesznek felismerhetővé, amelyek élénk és kontrasztos színekben pompáznak. Elsősorban Közép- és Dél-Amerikából származik, és mára a kertek és erkélyek egyik elegancia-szimbólumává vált. Virágai csöves alakúak, a csészelevelek szétnyílva belső szirmokat tárnak fel, amelyek gyakran lila, rózsaszín, piros és fehér árnyalatokban díszlenek.
Standish-fuksia
Fuchsia × standishii
A Fuchsia × standishii egy történelmi, 19. századi hibrid, amely az F. lycioides és az F. magellanica keresztezéséből jött létre. Csüngő, csöves virágokat fejleszt piros, lila és rózsaszín árnyalatokban, amelyek tavasszal és nyáron bőségesen nyílnak. Klasszikus választás csüngő kosarakhoz és díszcserepekhöz.
Fukszia
Fuchsia hybrida
A kerti fukszia (Fuchsia hybrida) egy lombhullató díszcserje az Onagraceae családból, amelyet csüngő, cső alakú virágai miatt kedvelnek, amelyek rózsaszín, lila, piros és fehér árnyalatokban pompáznak, gyakran kétszínűek. Dél-amerikai fajokból nemesítették, folyamatosan virágzik tavasztól az első fagyokig, és a kolibrik kedvence. Széles körben termesztik függőkosarakban és félárnyékos ágyásokban.
Télálló fukszia
Fuchsia magellanica
A Fuchsia magellanica, közismert nevén télálló fukszia vagy kolibri fukszia, egy lombhullató cserje, amely Dél-Amerika déli részéről (Chile és Argentína) származik. Elegáns, csüngő virágokat hoz piros és lila árnyalatokban, amelyek kolibrikat és lepkéket vonzanak. Ez az egyik leghidegebb-tűrőbb fuksziafajta, amely jól bírja a fagypont alatti hőmérsékleteket.
Loncsvirágú fukszia
Fuchsia triphylla
A loncsvirágú fukszia (Fuchsia triphylla) egy látványos dísznövény, amely a karibi Hispaniola szigetéről származik. Hosszú, csöves, narancsvörös virágait csüngő fürtökben hozza, amelyek ellenállhatatlanul vonzzák a kolibriket. A bronzos árnyalatú sötétzöld levelek elegáns hátteret adnak a tüzes virágoknak, így a növény különösen kedvelt függő kosarakban, cserepekben és árnyékos kerti szegélyágyásokban.
Fehér füstike
Fumaria capreolata
A Fumaria capreolata, közismert nevén fehér füstike vagy kúszó füstike, a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó egynyári lágyszárú növény. Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos, de meghonosodott Ausztrália, Új-Zéland és Dél-Amerika egyes részein is. Finoman szeldelt, kékesszöld levelei és vékony, akár egy méter hosszúságot is elérő szárai kacsos levélnyelek segítségével kapaszkodnak fel falakra, sövényekre és alacsonyabb növényzetre. Tavasztól nyárig – enyhébb éghajlaton egészen őszig – hozza laza fürtökben nyíló, akár húsz csöves virágból álló virágzatát. A virágok fehérek vagy krémszínűek, csúcsuk sötétvörös, a beporzást követően pedig rózsaszínűvé válnak. Bár a hagyományos népi gyógyászatban értékesnek tartják, több régióban környezeti gyomként kezelik, mivel képes elfojtani az alacsony növésű őshonos növényeket.
Orvosi füstike
Fumaria officinalis
Az orvosi füstike egy 10–50 cm magasságot elérő, egyéves lágyszárú növény, amely Európában és Észak-Afrikában őshonos, Magyarországon szántóföldeken, kertekben és parlagokon gyakori gyomnövény. Kékesszürkés-zöld, finoman szeldelt, kétszer szárnyasan összetett levelei és fürtökben nyíló, halvány rózsaszínes-lilás, sötét bíbor csúcsú, sarkantyús virágai jellemzik. Termése a hosszánál szélesebb, csonka csúcsú makkocska.
Mauritiusi kender
Furcraea foetida
A mauritiusi kender (Furcraea foetida) egy évelő szukkulens növény, amely a Karib-térségből és Közép-Amerika északi részéről származik, az Asparagaceae családba tartozik. Látványos, hosszú, kardszerű levelekből álló rozettájáról ismerhető fel, rendkívül ellenálló növény, amelyet trópusi és szubtrópusi kertekben széles körben termesztenek díszítő célból. Erős levélrostjait hagyományosan kötél, textília és kézműves anyagok gyártására használták.
Liotard-gagea
Gagea fragifera
A Gagea fragifera egy kis évelő hagymás növény, amely Európa és Ázsia alpi és szubalpesi régióiban honos. Jellegzetessége a hó olvadása után röviddel megjelenő, élénk sárga, csillag alakú virága. Levelei keskenyek és tőlevelesek, alkalmazkodva a magashegyi környezet rövid vegetációs idejéhez.
Gaiadendron
Gaiadendron punctatum
A Gaiadendron punctatum, közismert nevén platero vagy mezei ibolya, a fakínfélék (Loranthaceae) családjába tartozó hemiparazita (félparazita) cserje vagy kis fa. Nicaragua és Bolívia közötti andoki erdőkben és páramo ökoszisztémákban őshonos, 1330 és 3950 méteres tengerszint feletti magasságban. Családjának legtöbb tagjával ellentétben, amelyek faágakon élősködnek, a platero általában a talajon nő, más növények gyökerein parazitálva, és akár a 10 méteres magasságot is elérheti. Levelei átellenesek, bőrneműek, lándzsás vagy visszás-tojásdad alakúak, a színükön sötétzöldek és fényesek, a sárgás fonákukon pedig jellegzetes fekete pontozás látható. Fürtvirágzata fehér vagy aranysárga csöves virágokból áll, termése pedig kb. 1 cm átmérőjű, narancssárga gömbölyded bogyó.
Kokárdavirág
Gaillardia aristata
A kokárdavirág egy ellenálló évelő növény, amely Észak-Amerika középső részének prérijeiről és dombvidékeiről származik. Alacsony bokrokat alkot szürkészöld, lándzsás levelekkel, amelyeket késő tavasztól őszig margarétaszerű virágok borítanak a sárga, piros, narancs és réz élénk kombinációiban. Megtelepedése után rendkívül szárazságtűrő, teljes napsütésben, szegényes és jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban, ideális választás szárazságtűrő kertekbe, beporzóbarát kertekbe és rusztikus szegélyágyásokba.
Kokárdavirág
Gaillardia pulchella
A Gaillardia pulchella, közismert nevén kokárdavirág vagy tűzkerék, egy gyors növekedésű egynyári (néha rövid életű évelő) vadvirág, amely az Egyesült Államok középső és déli részén, valamint Mexikóban őshonos. Virágfejei a vörös, narancssárga és sárga koncentrikus gyűrűivel az amerikai őslakosok által szőtt takarókra emlékeztetnek. 30–60 cm magasságot ér el, nyártól az első fagyokig virágzik, vonzva a pillangókat és a beporzókat.
Takaróvirág
Gaillardia x grandiflora
A Gaillardia x grandiflora, közismert nevén takaróvirág, egy erőteljes hibrid évelő növény, amely Észak-Amerikában őshonos. Feltűnő, margarétaszerű virágai piros, narancssárga és sárga árnyalatokban késő tavasztól őszig nyílnak, így a napos kertek egyik legszínesebb és legkevesebb gondozást igénylő dísznövénye. Rendkívül jól tűri a hőséget, az aszályt és a szegény talajokat, ott is virágzik, ahol sok más növény küzd a megmaradásért.
Kenderkefű
Galeopsis
A kenderkefű (Galeopsis) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Európában és Ázsiában őshonos, Észak-Amerikában meghonosodott egyéves növények. Száruk négyszögletes, a csomók alatt gyakran megvastagodott és érdes szőrökkel borított. Leveleik átellenesek, fűrészes szélűek, a csalánéhoz hasonlóak (de nem csípnek). Nyártól őszig hozzák rózsaszín, lila, fehér vagy halványsárga (mint a G. speciosa esetében lila ajkú) ajakos virágaikat, melyek álörvökben állnak. Erdőszéleken, szántóföldek szélén és nedves talajokon nőnek; több fajuk gyakori gyomnövény.
Közönséges kenderkefű
Galeopsis bifida
A közönséges kenderkefű az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, gyors növekedésű egynyári vadvirág, amely Európában és Ázsia mérsékelt övi területein őshonos, de mára Kanadában, az Egyesült Államok északi részén és Alaszkában is széles körben elterjedt. Felálló szárú, serteszőrös gyógynövény, amely körülbelül egy méter magasra nő; négyszögletes szára a levélcsomópontok alatt érezhetően megduzzadt, levelei keresztben átellenesek, fűrészes szélűek és tojásdad alakúak. Nyár közepétől őszig hozza kicsi, kétajkú, cső alakú virágait, amelyek lila, rózsaszín vagy fehér árnyalatúak, és sűrűn csoportosulnak a szárvégeken – a kicsípett alsó ajak különbözteti meg közeli rokonától, a tarka kenderkefűtől (Galeopsis speciosa). Valódi pionír növény, amely kiválóan érzi magát bolygatott talajon, útmentéken, szántóföldek szélén és nedves parlagon, növényenként több ezer hosszú életű magot termelve. A tibeti és burját népi gyógyászatban régóta használják, jelenleg antioxidáns fenolos vegyületeit tanulmányozzák, bár toxicitásáról ellentmondásosak a jelentések.
Kicsiny gombvirág
Galinsoga parviflora
A Galinsoga parviflora az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó egynyári növény, amely Dél- és Közép-Amerikából származik, de mára világszerte elterjedt gyomnövényként kertekben, szántóföldeken és bolygatott talajokon. Magassága 30 és 75 cm között mozog, levelei átellenesek és fűrészes szélűek, apró virágai pedig 3-8 fehér sziromból és egy központi sárga korongból állnak. Rendkívül gyors növekedésű: életciklusát alig 50 nap alatt befejezi, és növényenként több ezer magot termel. Bár gyomnövénynek tekintik, teljes mértékben ehető, és számos kultúrában kulináris és gyógynövényként használják, különösen Kolumbiában (az ajiaco leves alapvető fűszere).
Fehér galaj
Galium album
A fehér galaj egy Európában és Nyugat-Ázsiában őshonos, kúszó szárú, évelő vadvirág, amely a kávéval azonos családba (Rubiaceae - buzérfélék) tartozik. Szétterülő szőnyeget alkotó, négyszögletes száraikon örvökben elhelyezkedő, keskeny, fényes levelek találhatók. Nyár elején apró, mézillatú, fehér virágokból álló, légies fürtök borítják. Gyakori réteken, sövények mentén és meszes gyepeken; vadvirágos kertekben hosszú virágzási ideje és a beporzó rovarok számára nyújtott értéke miatt kedvelik.
Ragadós galaj
Galium aparine
A Galium aparine, közismert nevén ragadós galaj, egy kúszó, egynyári lágyszárú növény. Könnyen felismerhető örvös leveleiről és szárairól, amelyeket apró, horgos serteszőrök (trichomák) borítanak, lehetővé téve, hogy felületekhez, állatokhoz és ruhákhoz 'tapadjon'. Apró, csillag alakú fehér vagy zöldes virágokat hoz, amelyeket kis, bogáncsszerű termések követnek, amelyek szintén bundához és szövetekhez tapadnak a magok terjesztése érdekében.
Közönséges galaj
Galium mollugo
A közönséges galaj egy Európában őshonos, szétterülő évelő növény, amely sövények mentén, erdőszéleken és füves, meszes lejtőkön fordul elő. Négyszögletes szárai a környező növényzetre támaszkodva kapaszkodnak, keskeny levelekből álló örvöket és apró, csillag alakú fehér virágokból álló, légies fürtöket hoznak késő tavasztól nyár végéig.
Mexikói aranyzápor
Galphimia glauca
A Galphimia glauca, közismert nevén mexikói aranyzápor vagy thryallis, egy kompakt, örökzöld cserje, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik. Tavasztól őszig rengeteg kis, élénksárga, csillag alakú virágot hoz, amelyek lenyűgöző látványt nyújtanak, és vonzzák a kolibrikat valamint a lepkéket. A Galphimia gracilis-tól eltérően ennek a fajnak kerekebb levelei vannak, jellegzetes kékeszöld fonákkal. Értékes díszcserjének számít a kertekben, és hagyományos mexikói gyógyászatban is alkalmazzák.
Thryallis
Galphimia gracilis
A Thryallis egy évelő, rendkívül bőven virágzó cserje, amely Mexikóból és Közép-Amerikából származik. Élénk sárga virágai terminális fürtökben nyílnak, és olyan beporzókat vonzanak, mint a méhek és a pillangók. Rendkívül ellenálló és gyorsan növő növény, amely ideális sövénynek vagy díszcserjének napos kertekben.
szürke gyopárka
Gamochaeta coarctata
A Gamochaeta coarctata egy egynyári vagy kétéves téli lágyszárú növény, amely Dél-Amerikában (Kolumbiától Uruguayig) őshonos, és Eurázsia, Ausztrália, valamint Észak-Amerika egyes részein honosodott meg. Alacsony termetű (15-50 cm), fekvő vagy felemelkedő szárát sűrű fehér szőrzet borítja. Tőlevelei tőlevélrózsát alkotnak, lapát vagy lándzsás alakúak. Virágai sűrű füzérben helyezkednek el, hengeres fészekvirágzatokkal, amelyek kevés sárga csöves virágot tartalmaznak, nyelves virágai nincsenek.
Sokszínű pecsétviaszgomba
Ganoderma polychromum
A Ganoderma polychromum a Ganoderma lucidum (pecsétviaszgomba) fajkomplexumhoz tartozó bazídiumos gomba. Jellemzője a lakkozott, fényes felületű kalap, amely színátmenetet mutat a szélén lévő halványsárgától a tönk közelében található sötét vörösesbarnáig. A növényekkel ellentétben ez a gomba lebontó szervezet, amely elsősorban lombhullató fák korhadó faanyagán nő, így létfontosságú szerepet tölt be az erdei ökoszisztémában.
Garcínia
Garcinia
A Garcinia nemzetség trópusi örökzöld fákat és cserjéket foglal magában, amelyek világszerte a mangosztánról, a „gyümölcsök királynőjéről” ismertek. Leveleik sötétzöldek, fényesek és bőrneműek. Lassú növekedésű növények, amelyek türelmet igényelnek, de sűrű lombozattal, valamint rendkívül tápláló és gyógyhatású gyümölcsökkel hálálják meg a gondoskodást.
Gardénia
Gardenia
A gardénia a buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, mintegy 140 fajt számláló nemzetség, amely Afrika, Ázsia és Óceánia trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos. A leggyakrabban dísznövényként termesztett faj a Gardenia jasminoides (fokföldi jázmin), amely fehér, viaszos és rendkívül illatos virágairól, valamint fényes, sötétzöld, örökzöld leveleiről ismert. Klasszikus kerti és szobanövény enyhe éghajlaton, de híres arról, hogy igényes a tartási körülményekre.
Gardénia
Gardenia jasminoides
A Gardenia jasminoides a kávéfélék (Rubiaceae) családjába tartozó, kedvelt örökzöld cserje, amely Dél-Kínából és Japánból származik. Intenzíven illatos, viaszos fehér virágairól és fényes sötétzöld lombozatáról ismert, évszázadok óta termesztik az ázsiai kertekben. A teltvirágú bimbók késő tavasszal virítanak nyáron át, és a kertészet egyik legikonikusabb virágillatával töltik meg a levegőt. Bár gondozása igényes, a gardénia figyelmes kertészeket páratlan szépséggel és illattal jutalmazza.
Gaszteraloé
Gasteraloe
Az xGasteraloe egy nemzetségközi hibrid nemzetség (nothogenus), amely a Gasteria és az Aloe (leggyakrabban a sávos aloé – Gonialoe variegata vagy a szálkás aloé – Aristaloe aristata) keresztezéséből jött létre. Az eredmény egy szár nélküli vagy rövid szárú pozsgás, amely vastag, nyelv alakú levelekből álló tömött rozettákat alkot. A levelek általában pettyesek vagy mintásak, szélükön apró fogazattal. Egyesíti a Gasteria lassú, sarjadó növekedését az Aloe életerejével. Tavasszal és nyáron hosszú virágszárakat növeszt, melyeken csöves narancssárga, piros vagy rózsaszín virágok nyílnak, vonzva a beporzókat.
Gasztéria (nemzetség)
Gasteria
A Gasteria kompakt dél-afrikai pozsgás növények nemzetsége, amelyek rendkívül tűrik a szárazságot és a félárnyékot. Vastag, húsos leveleik szimmetrikus rózsákat vagy legyező szerű elrendezéseket alkotnak, amelyeket gyakran foltos vagy márványos mintázat díszít.
Bütykös gasteria
Gasteria batesiana
A Gasteria batesiana, közismert nevén bütykös gasteria, egy kisméretű, lassú növekedésű szukkulens, amely Dél-Afrika északi részén, KwaZulu-Natal, Szváziföld és Mpumalanga forró, sziklás völgyeiben őshonos. Vastag, sötétzöld leveleit keresztirányú sávokba rendeződött, kiemelkedő fehér szemölcsök borítják, ami a növénynek jellegzetes, rücskös textúrát kölcsönöz. Szár nélküli rozettái az alapnál fejlődő sarjakkal fokozatosan kis csoportokat alkotnak. Tavasszal íves szárakon halványrózsaszín, világoszöld végű cső alakú virágokat hoz, amelyek vonzzák a nektármadarakat.
Gasztéria
Gasteria bicolor
A Gasteria bicolor egy alacsony növésű, rozettás pozsgás növény, amely Dél-Afrikában őshonos. Vastag, nyelv alakú, fehér foltos levelei miatt kedvelik. Könnyen tartható, lassú növekedésű szobanövény, amely a legtöbb pozsgásnál jobban tűri a fényszegény helyeket, és háziállatok számára is biztonságos.
Bredasdorp-gasztéria
Gasteria carinata
A Gasteria carinata, közismert nevén Bredasdorp-gasztéria, egy szár nélküli, rozettát alkotó pozsgás növény, amely a dél-afrikai Nyugati-Fokföld régióból származik. Vastag, kemény, nyelv alakú levelei sötétzöldek, és gyakran halvány, szemölcsszerű kinövések díszítik őket, aminek köszönhetően olyan népi neveket kapott, mint az ökörnyelv vagy az ügyvédnyelv. Tavasszal és nyáron karcsú virágszárakat növeszt, amelyeken cső alakú, gyomor formájú, rózsaszín-narancssárga virágok nyílnak, vonzva a nektármadarakat.
Kétosztatú gasteria
Gasteria disticha
A Gasteria disticha egy kisméretű, sarjképző pozsgás növény, amely a dél-afrikai Nyugat-Fokföld Robertson Karoo régiójából származik. Vastag, szíj alakú levelei fiatal korában két átellenes sorban (disztichon elrendezésben) nőnek, ami a rozettának feltűnő, legyezőszerű szimmetriát kölcsönöz. A vadonban sziklák és tövises karoo-cserjék alatt húzódik meg, amelyek megvédik a tűző déli naptól. Lassú növekedésű és hosszú életű; csüngő, cső alakú, rózsaszíntől a vöröses-rózsaszínig terjedő virágait hosszú szárakon hozza, leginkább tavasszal és kora nyáron.
Óriás gasztéria
Gasteria excelsa
A Gasteria excelsa egy robusztus, nagyméretű pozsgás növény, amely a dél-afrikai Kelet-Fokföld tartományból származik. Itt árnyékos, déli fekvésű sziklafalakon és sűrű bozótosokban él, a tengerszinttől egészen 1500 méteres magasságig. A nemzetség egyik legnagyobb faja; magányos, erőteljes rozettát alkot merev, háromszög alakú levelekből, amelyek akár 40 cm hosszúak is lehetnek. Levelei sötétzöldek, világos foltokkal tarkítottak, szélük fehér, éles és erősen fogazott. Nyáron magas, néha egy métert is meghaladó virágszárat növeszt, amelyen gyomor alakú, világosrózsaszín virágfürtök nyílnak, vonzva a nektármadarakat.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.