Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3767 növény található
2521–2556 megjelenítve a 3767-ból
Büdösfolyondár
Paederia foetida
A Paederia foetida a buzérfélék (Rubiaceae) családjába tartozó évelő kúszónövény, amely Trópusi- és Mérsékelt-Ázsia területein (India, Kína, Délkelet-Ázsia) őshonos. Jellegzetessége az erős, kénes szag, amelyet a levelek összezúzásakor bocsát ki az olyan vegyületek miatt, mint a dimetil-diszulfid. Gyorsan növekszik, más növényekre vagy szerkezetekre tekeredve kapaszkodik, és akár több méter hosszúságot is elérhet. Eredeti élőhelyén kívül, például az Egyesült Államok egyes részein, meghonosodott és invazív fajként tartják számon.
Bazsarózsa
Paeonia
A Paeonia a bazsarózsafélék (Paeoniaceae) családjába tartozó lágyszárú évelő és cserjés virágos növények nemzetsége, amely Ázsiában, Európában és Észak-Amerika nyugati részén őshonos. Évszázadok óta termesztik nagy, illatos virágaikért; a kerti bazsarózsák (lágyszárú típusok) minden télen visszahúzódnak a földbe, majd tavasszal újra kihajtanak, késő tavasztól kora nyárig virágozva.
Kínai bazsarózsa
Paeonia lactiflora
A Paeonia lactiflora, közismert nevén kínai bazsarózsa vagy kerti bazsarózsa, egy Kínából, Koreából és Mongóliából származó évelő lágyszárú növény. Hatalmas, illatos virágairól ismert, amelyek átmérője elérheti a 25 cm-t, és fehér, rózsaszín, piros, illetve lila árnyalatokban pompáznak. A világ egyik legkedveltebb kerti növénye.
Európai közönséges bazsarózsa
Paeonia officinalis
A Paeonia officinalis, az európai közönséges bazsarózsa vagy kerti bazsarózsa egy évelő lágyszárú növény, amely Dél-Európában őshonos. Tavasszal nagy, illatos virágokat hoz piros, rózsaszín és fehér árnyalatokban, akár 90 cm magasra is megnő. Az európai kertek egyik legkedveltebb dísznövénye, amelyet hosszú élettartama és klasszikus szépsége miatt becsülnek. FIGYELMEZTETÉS: mérgező háziállatokra és emberekre egyaránt – a gyökerek paeonolt tartalmaznak.
Fás bazsarózsa
Paeonia suffruticosa
A Paeonia suffruticosa, közismert nevén fás bazsarózsa vagy Mudan, egy Kínából származó fenséges fás szárú cserje, amely több mint száz évig is elélhet. Tavasszal nyíló, látványos virágai akár a 20 cm-es átmérőt is elérhetik, fehér, rózsaszín, piros, lila és sárga árnyalatokban pompáznak. A keleti kultúrában a 'virágok királynőjeként' tisztelik.
Patkányfű
Palicourea marcgravii
A patkányfű (Palicourea marcgravii) egy Brazíliában őshonos, a Rubiaceae családba tartozó cserje, amely akár 4 méter magasra is megnőhet. Hengeres, csupasz szárral és átellenes, lándzsás-hosszúkás, 5-10 cm hosszú levelekkel rendelkezik, amelyek összetörve metil-szalicilát illatot árasztanak. Bugás virágzatai sárgás, csöves virágokat mutatnak az aljuknál, és kékes-lilásak a csúcsuknál, melyeket termések (bogyók) követnek, amelyek éréskor zöldből lilás/feketévé válnak. A brazil állattenyésztés számára a legnagyobb gazdasági jelentőségű mérgező növénynek számít: nátrium-monofluoracetátot tartalmaz, egy olyan vegyületet, amely blokkolja a Krebs-ciklust, és hirtelen halált okoz szarvasmarháknál még nagyon alacsony dózisokban is (átlagos halálos dózis körülbelül 0,6 g friss levél/kg testtömeg).
Krisztustövis
Paliurus spina-christi
A Krisztustövis (Paliurus spina-christi, a bengefélék családjába tartozó faj) egy lombhullató cserje vagy kis fa, amely a Földközi-tenger térségében és Nyugat-Ázsiában, Afganisztántól Romániáig őshonos. Magassága elérheti a 4-6 métert, vékony ágai cikcakkos növekedésűek, páros tövisekkel (egy egyenes és egy görbe) ellátva. Levelei oválisak, fényesek, három markáns erezettel. Késő tavasszal és nyáron apró, sárgászöld virágokat hoz csoportokban, melyeket korong alakú szárnnyal körülvett fás termések követnek. A termés egy kis kalapra emlékeztet, kezdetben zöld, majd éretten barna színű. A hagyomány szerint tövises ágaiból fonták Krisztus töviskoronáját, innen ered a magyar neve is.
Szegélyes trágyagomba
Panaeolus cinctulus
A Panaeolus cinctulus egy kozmopolita szaprofita gombafaj, amelyet magyarul szegélyes trágyagombának neveznek. Jellemzője a domború, fahéjszínűtől a sötétbarnáig terjedő kalap, amelynek szélén száradáskor jellegzetes higrofán sáv jelenik meg. Jellemzően trágyarakásokon, jól trágyázott gyepeken vagy nitrogénben gazdag aljzatokon nő.
Koreai ginzeng
Panax ginseng
A Panax ginseng az aráliafélék (Araliaceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amely Kelet-Ázsia (Oroszország, Kína, Korea) árnyas erdőiben őshonos. Körülbelül 80 cm-es magasságot ér el, örvösen elhelyezkedő, tenyeresen összetett levelekkel és apró, fehéres-zöld virágokkal rendelkezik, amelyek ősszel élénkvörös bogyófürtökké érnek. Húsos gyökerét, amelyet általában 6-7 évnyi növekedés után takarítanak be, több mint 5000 éve használják az ázsiai hagyományos orvoslásban adaptogén tulajdonságai miatt.
Tengerparti nárcisz
Pancratium maritimum
A Pancratium maritimum, közismert nevén tengerparti nárcisz vagy tengeri liliom, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó évelő hagymás növény. Őshonos a Földközi-tenger, a Fekete-tenger és Makarónézia (beleértve a Kanári-szigeteket) tengerparti dűnéin. Augusztus és október között nagy, trombita alakú, fehér virágernyőket hoz, amelyek csipkés melléklepedővel és édes, egzotikus illattal rendelkeznek. Illata alkonyatkor felerősödik, mivel szinte kizárólag egy éjszakai szenderlepke porozza be. Hosszúkás, kékeszöld levelei a legforróbb nyári időszakban általában elszáradnak, mielőtt a virágszárak előbukkannának a csupasz homokból.
Csavarpálma
Pandanus
A Pandanus az óvilági trópusokon – Afrika partvidékén, Madagaszkáron, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint a csendes-óceáni szigeteken – őshonos, pálmaszerű, kétlaki fák és cserjék népes nemzetsége. Jellegzetességei a szíj alakú, gyakran tüskés levelek, amelyek spirálisan helyezkednek el a törzs körül, valamint a különleges léggyökerek (támasztógyökerek), amelyek a súlyos törzset rögzítik. A Pandanus mérete a kompakt, szobanövény méretű cserjéktől a 20 méteres óriásfákig terjed. A nőivarú példányok ananászhoz hasonló terméscsoportokat hoznak, amelyek narancssárgára vagy vörösre érnek, míg egyes fajok (különösen a Pandanus amaryllifolius) illatos leveleit Délkelet-Ázsia konyháiban nagy becsben tartják.
Pandánusz
Pandanus amaryllifolius
A Pandanus amaryllifolius, közismert nevén pandánusz, egy trópusi örökzöld cserje, amelyet hosszú, kardszerű, aromás leveleiért termesztenek. Délkelet-Ázsiában őshonos; ez a steril kultúrnövény ritkán virágzik, és kizárólag sarjakkal szaporítható. Levelei a délkelet-ázsiai konyha alapvető ízesítő- és színezőanyagai, édes, diós illata miatt gyakran nevezik „Ázsia vaníliájának”.
Illatos csavarpálma
Pandanus odorifer
A Pandanus odorifer, közismert nevén illatos csavarpálma vagy kevra, a Pandanaceae család trópusi örökzöld növénye, amely Dél-Ázsiából származik. Intenzíven illatos hím virágait lepárolva állítják elő a kevra-esszenciát és a kevravizet – az indiai konyha, az édesipari termékek és a hagyományos illatszerkészítés meghatározó alapanyagait. Hosszú, spirálisan rendeződő leveleivel és látványos megjelenésével dísznövényként is kedvelt, emellett széleskörűen alkalmazzák kulináris, gyógyászati és aromás célokra.
Tahiti csavarpálma
Pandanus tectorius
A Pandanus tectorius, más néven tahiti csavarpálma vagy hala, a Pandanaceae család tengerparti trópusi fája. A Csendes-óceáni szigetekről, Délkelet-Ázsiából és Ausztráliából származó faj látványos léggyökereiről, hosszú, spirálisan elrendezett, tüskés leveleiről és élénk színű, ananászszerű terméseiről ismert. Kulturális szempontból kiemelkedő jelentőségű növény az egész Csendes-óceáni térségben; évezredek óta használják élelmezésre, szövésre, gyógyászati célokra és menedék készítésére.
Csavarpálma
Pandanus utilis
A Pandanus utilis egy látványos trópusi fa, amelyet léggyökerei (támasztógyökerei) tesznek híressé, ezek tartják a törzset, valamint hosszú, bőrszerű, spirálisan elrendezett levelei jellemzik. Madagaszkárról származik, és egzotikus, építészeti megjelenése miatt széles körben alkalmazzák trópusi kertészeti díszítésre. Levelei mentén apró tüskék találhatók, ezért óvatos kezelést igényel.
Pandorea
Pandorea
A Pandorea a Bignoniaceae családba tartozó, Ausztráliában őshonos, évelő fás kúszónövények nemzetsége. Rugalmas szárai rácsokra, kerítésekre és pergolákra tekerednek, sűrű, fényes levelekből és trombita alakú virágokból álló függönyt alkotva, amelyek fehértől rózsaszínig és lilás árnyalatokig terjednek, gyakran kontrasztos csíkokkal a torkukban. Erőteljes és gyorsan növő növény, amelyet gyakran használnak falak befedésére és árnyék létrehozására enyhe vagy meleg éghajlatú kertekben, érzékeny az erős fagyokra.
Vesszős köles
Panicum virgatum
A vesszős köles (Panicum virgatum) az észak-amerikai prérinken őshonos évelő díszfű, amely felálló bokrokat képez keskeny, kékeszöld levelekkel, melyek ősszel aranysárga árnyalatot öltenek. Nagyra értékelt növény a naturalista kertekben, az erózió elleni védekezésben és bioüzemanyag-alapanyagként is. Szívós, szárazságtűrő és alacsony gondozási igényű növény, amely vonzza a madarakat és a pillangókat.
Mák
Papaver
A Papaver körülbelül 80 virágos növényfajt magában foglaló nemzetség, amelynek tagjait közönségesen máknak neveznek. Selymes, selyempapírhoz hasonló szirmaikkal tűnnek ki, amelyek piros, narancssárga, sárga, rózsaszín és fehér árnyalatokban pompáznak. Jelentős fajok közé tartozik a P. somniferum (ópium mák), a P. rhoeas (vetési/mezei mák) és a P. orientale (keleti mák). A növény minden része tejszerű latexet termel, amely lenyelve mérgező. A fajok a télálló egynyáriaktól az évelőkig terjednek, és kora tavasszal kezdve kora nyárig virágoznak.
Hosszúfejű mák
Papaver dubium
A Papaver dubium, közismert nevén hosszúfejű mák vagy vakmák, egy karcsú egyéves növény, amely Európában és Észak-Afrikában őshonos. Megnyúlt terméséről, valamint halvány piros vagy rózsaszín, sötét tőfolt nélküli szirmairól ismerhető fel. Az érett magokon kívül a növény minden része mérgező alkaloidokat tartalmaz, ezért veszélyes az emberekre, macskákra és kutyákra.
Keleti mák
Papaver orientale
A Papaver orientale, közismert nevén a keleti mák, egy látványos, télálló évelő növény, amely a Kaukázus hegységéből, Törökország északkeleti részéből és Észak-Iránból származik. Hatalmas, selyempapír-vékonyságú virágokat hoz élénk narancs, piros, rózsaszín, fehér és lila árnyalatokban, mindegyik drámai sötét középpel. Kora nyári virágzása után a lombozat teljesen visszahúzódik, hogy ősszel tőlevélrózsaként újra megjelenjen. Ez a lombhullató természet teszi lehetővé, hogy átvészelje a természetes élőhelyén jellemző száraz nyarakat.
Közönséges pipacs
Papaver rhoeas
A Papaver rhoeas, közismert nevén közönséges pipacs vagy gabonapipacs, a Papaveraceae családba tartozó egyéves virágos növény, amely Európában, Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos. Élénk skarlátpiros szirmairól és sötét tövifoltjairól ismert, és az elesett katonák emlékének egyetemes jelképévé vált, különösen az első világháború flandriai csatatereihez kötődően. Bolygatott talajokon, nyílt mezőkön, útszéleken és kertekben egyaránt megtelepszik, késő tavasszal és a nyár elején virágzik.
Ópiumos mák
Papaver somniferum
A Papaver somniferum, közismert nevén ópiumos mák vagy kenyérmag-mák, egy egynyári gyógynövény, amelyet kékes-zöld, karéjos lombozata és nagy, látványos virágai jellemeznek. Történelmi jelentőségű a morfint és kodeint tartalmazó alkaloidokban gazdag latex termeléséről, valamint a világ számos konyhájában felhasznált ehető magjairól. A növény jellemzően egyetlen, felálló szárral rendelkezik, amelynek csúcsán bókoló bimbó ül, majd négy szirmú, finom virággá nyílik.
Cipővirág Orchidea
Paphiopedilum insigne
A Paphiopedilum insigne egy lenyűgöző, terrestris orchidea, amely Délkelet-Ázsia és a Himalája ködös erdeiben honos. Jellegzetes, papucsra emlékeztető, tasak alakú ajkáról ismert; ez a hűvös körülményeket kedvelő orchidea elegáns virágokat hoz zöld, sárga és barna árnyalatokban, jellemző foltos mintázattal. A Paphiopedilum nemzetség típusfaja, amelyet a 19. század óta termesztenek, és különösen nagyra értékelik 6–8 hétig tartó, hosszan nyíló virágait.
Papucsorchidea
Paphiopedilum sp
A Paphiopedilum, közismert nevén papucsorchidea, egy Délkelet-Ázsia párás erdeiben őshonos földi orchideák nemzetsége. Egyedi, papucs alakú ajkuk (az úgynevezett "papucs") révén könnyen felismerhetők; ezek az orchideák sokáig nyíló, egzotikus virágokat hoznak a legkülönfélébb színekben. A legtöbb orchideával ellentétben valódi talajon élő növények, amelyek avarlevelek között és mohás erdőtalajon nőnek.
Hengereslevelű vanda
Papilionanthe teres
A hengereslevelű vanda (Papilionanthe teres) egy óriás termetű epifita orchidea, amely a Himalája keleti részén, Indiában, Mianmarban, Thaiföldön, Laoszban és Vietnámban őshonos. Elágazó, monopodiális szárral és hosszú, hengeres (terete) levelekkel rendelkezik – ez utóbbi tulajdonságáról kapta a nevét is. Nagy méretű, illatos, bíborrózsaszín virágai fehér-sárga mézajakkal főként késő tavasszal és kora nyáron nyílnak.
Tengerparti kemény-fű
Parapholis strigosa
A Parapholis strigosa (tengerparti kemény-fű) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozó egynyári fűféle, amely Európa atlanti és mediterrán partvidékein, valamint Líbiában őshonos. Sótűrő (halofita) növény, amely tengerparti sós mocsarakban, árapály által érintett talajokon, valamint zavart, nyílt talajfelszíneken terem. Alacsony növésű, jellemzően 10-30 cm magas, csomós szárú fű, amely nyáron virágzik apró, feltűnés nélküli, zöld színű virágzattal. Európán kívül behurcolt fajként megjelent Kaliforniában, Brit Columbiában, Chilében, Ausztráliában és Új-Zélandon is.
Redős tintagomba
Parasola
A Parasola egy nemzetség, amely apró, szaprofita gombákat foglal magában, népszerű nevükön redős napernyőgombák. Rendkívül törékenyek, szinte átlátszó kalapjuk mély, sugaras barázdákkal rendelkezik, papír napernyőre emlékeztetve. Eső után gyorsan megjelennek gyepes területeken vagy szerves törmeléken, és általában néhány órán belül elhervadnak erős napfényben.
Floridai falgyom
Parietaria floridana
A Parietaria floridana, közismert nevén floridai falgyom, a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó egynyári vagy rövid életű évelő lágyszárú növény, amely azonban nem rendelkezik csalánszőrökkel. Az Egyesült Államok délkeleti részén, az Antillákon és Latin-Amerika nagy részén őshonos. Elágazó, néha elterülő növekedésű, magassága elérheti a 40 cm-t. Levelei kicsik, vékonyak, szív vagy rombusz alakúak, halványzöld színűek, állaguk törékeny és áttetsző. Apró, zöldes, jelentéktelen virágai a levélhónaljakban csoportosulnak, tavasztól őszig (az első fagyokig) nyílnak. Gyakori homokos tengerpartokon, meszes talajokon és bolygatott területeken, például kertekben vagy üvegházak környékén. Pollenje ismert légúti allergén, ezért az allergiára érzékenyek számára javasolt a növény eltávolítása még a virágzás előtt.
Falgyom
Parietaria judaica
A Parietaria judaica a csalánfélék (Urticaceae) családjába tartozó, elágazó szárú évelő gyógynövény, amely a Földközi-tenger térségében, Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában őshonos. Magassága 30-100 cm, szárai vörösesek, szőrösek és enyhén ragadósak, levelei oválisak és ép szélűek. Apró, zöldes, néha fehéres vagy rózsaszínes virágai a levélhónaljakban csoportosulnak, és tavasztól őszig nyílnak. Gyakran telepszik meg falrepedésekben, régi falazatokon, járdaszegélyeken és köves talajon; Amerikában és Ausztráliában elterjedt gyomnövénnyé vált.
Büdös bab
Parkia speciosa
A Parkia speciosa, vagy büdös bab, a hüvelyesek (Fabaceae) családjába tartozó nagy termetű trópusi fa, amely Délkelet-Ázsia alacsony fekvésű esőerdőiben őshonos. Kifejlett állapotában akár a 40 méteres magasságot is elérheti. Hosszú hüvelyterméseket hoz, amelyek jellegzetes kénes illatuk ellenére a maláj, indonéz és thai konyha nagyra értékelt zöld magvait tartalmazzák.
Jeruzsálemi tövis
Parkinsonia aculeata
A Parkinsonia aculeata a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó kistermetű, tövises fa vagy cserje, amely az Egyesült Államok délnyugati részétől és Észak-Mexikótól egészen Észak-Argentínáig őshonos. Jellegzetességei a fotoszintetizáló zöld ágak, a kétszeresen szárnyalt levelek apró levélkékkel, amelyek szárazság idején lehullanak, valamint az illatos, sárgás-narancssárga virágok, amelyek lecsüngő fürtökben nyílnak. Gyors növekedésű, száraz és meleg éghajlatú területeken széles körben alkalmazzák díszfaként és árnyékadóként.
Parodia / Gömb kaktusz (nemzetség)
Parodia
A Parodia gömb és oszlopos kaktuszokat magában foglaló nemzetség, amely Dél-Amerikában, különösen Argentínában, Bolíviában, Brazíliában és Uruguayban őshonos. Ezek a kompakt növények kaktuszgyűjteményekben rendkívül kedveltek, könnyen gondozhatók, és a koronájukból előtörő élénk sárga, narancssárga és piros virágaikkal hívják fel magukra a figyelmet.
Hibrid gömbkaktusz
Parodia × erubescens
A Parodia × erubescens a Cactaceae családba tartozó hibrid kaktusz, amely Dél-Amerikából származik. Jellemzője a kompakt, gömb alakú forma, aranyszínű tüskékkel és ragyogó sárga virágokkal, amelyek tavasszal és nyáron nyílnak. Rendkívül aszálytűrő és könnyen gondozható, így egyaránt ideális kaktuszgyűjtők és szukkulensekkel ismerkedő kezdők számára.
Aranygömbkaktusz
Parodia leninghausii
A Parodia leninghausii, közismert nevén aranygömbkaktusz, egy Brazília déli részéről, Rio Grande do Sul államból származó oszlopkaktusz, amely eredeti élőhelyén sziklás kibúvásokon és szirteken él. Fiatal korában gömb alakú, idővel azonban oszlopossá válik, és akár az 1 méteres magasságot is elérheti. Testét finom, puha, aranyszínű tüskék borítják, amelyek jellegzetes csillogást kölcsönöznek neki. Az érett példányok a növekedési időszakban sárga virágokat hoznak a növény csúcsán.
Pompás törpekaktusz
Parodia magnifica
A Parodia magnifica, közismert nevén Pompás törpekaktusz, egy gömb alakú kaktusz, amely Dél-Brazília és Uruguay füves pusztáin és sziklás lejtőin őshonos. Kékeszöld teste, hangsúlyos bordái és finom aranyszínű tüskéi jellemzik, és gyakran telepeket alkotva növekszik. Nyáron élénksárga virágokat hoz, amelyek csak közvetlen napfény hatására nyílnak ki, így hálás és alacsony igényű növény bármely napos ablakpárkányra.
Ezüstgömbkaktusz
Parodia scopa
A Parodia scopa, közismert nevén ezüstgömbkaktusz, egy gömbölyded vagy hengeres alakú kaktusz, amely Dél-Brazília és Uruguay felföldjeiről származik. Gömb alakú testét sűrűn borítják finom, fehér vagy ezüstös tüskék, amelyek csillogó, selymes megjelenést kölcsönöznek neki. Késő tavasszal és nyáron élénk, halványsárga virágokat hoz a növény csúcsán.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.