Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3799 növény található
1837–1872 megjelenítve a 3799-ból
Szívecske Hoya
Hoya kerrii
A Hoya kerrii egy bájos trópusi kúszónövény, amely Délkelet-Ázsiából származik, és vastag, szív alakú, pozsgás leveleiről ismert. Ez a lassan növő epifita illatos, csillag alakú virágokat hoz fürtökben, és a szeretet és vonzalom szimbólumaként közkedvelt.
Fahéjillatú Hoya
Hoya lacunosa
A Hoya lacunosa egy kompakt trópusi kúszónövény, amely Malajzia és Indonézia esőerdőiben őshonos. Különösen kedvelt intenzíven édes, fahéjra emlékeztető illatáért — amely alkonyatkor és éjszaka a legerősebb —, sűrű fürtökben hozza apró, csillag alakú fehér virágait. Népszerű és hálás szobanövény, különösen a hoya-gyűjtők körében.
Hoya bella
Hoya lanceolata
A Hoya lanceolata egy epifita cserje a meténgfélék (Apocynaceae) családjából, amely a himalájai erdők fáin nő, Kumaontól és Nepáltól Északkelet-Indián, Bangladesen és Mianmaron keresztül Dél-Közép-Kínáig és Vietnámig, körülbelül 1000-2000 m magasságban. Vékony szárai lefelé csüngnek vagy kúsznak, a fiatal hajtásokat finom szőr borítja. Levelei kicsik, lándzsa alakúak, húsosak és bőrneműek, 1,5-6 cm hosszúak. Késő tavasztól késő nyárig csüngő fürtökben hozza apró, viaszos, csillag alakú fehér virágait, rózsaszín vagy lilásvörös középpel, melyek különösen este illatosak. A boltokban leggyakrabban a bella alfajt, a szépséges vagy miniatűr viaszvirágot árulják, amely elnyerte az RHS Kerti Érdem Díját, és néha önálló fajként, Hoya bellaként kezelik.
Viaszvirág Memória
Hoya memoria
A Hoya memoria, más nevén Hoya gracilis, egy kúszó, epifita lián, amely a Fülöp-szigetekről származik. Jellegzetessége a sötétzöld, hegyes, enyhén pozsgás levelek viaszos textúrája. A szobanövény-kedvelők körében nagy népszerűségnek örvend, mivel tavasszal és nyáron bolyhos, málnapiros, csillag alakú virágcsomókat fejleszt, amelyek édes karamellas illatot árasztanak. Kúszó növekedési formája ideálissá teszi csüngő kosarakba és polcokra.
Obovata Viasznövény
Hoya obovata
A Hoya obovata egy trópusi epifita kúszónövény, amely India, Indonézia és Fidzsi esőerdeiben honos. Vastag, viaszos, kerek-ovális, sötétzöld leveleiről ismerhető fel, amelyeket gyakran ezüstös foltmintázat díszít. Édes illatú, csillag alakú rózsaszín virágokat hoz, amelyek gömb szerű ernyővirágzatba rendeződnek, vöröses középső koronával.
Viaszvirág kúszónövény
Hoya pubicalyx
A Hoya pubicalyx egy erőteljes növekedésű trópusi kúszónövény, amely a Fülöp-szigetekről származik. Fényes, lándzsás leveleiről és látványos, sötétrózsaszíntől mélykárminvörösig terjedő, csillag alakú virágairól ismert, amelyek gömbölyű ernyős virágzatban helyezkednek el. A virágok kellemes, édes illatot árasztanak, és újra meg újra ugyanazokról a sarkantyúkról nyílnak, így hosszú életű, virágzó szobanövénnyé teszik. Az egyik legnépszerűbb hoya-fajta a termesztők körében, köszönhetően megbízható virágzásának és egyszerű gondozásának.
Bársonyos viaszvirág
Hoya sp. aff. burtoniae
A Hoya sp. aff. burtoniae a Fülöp-szigetek erdeiből származó, bársonyos levelű, kúszó epifita növény, amely közeli rokonságban áll a Hoya burtoniae fajjal. Kicsi, bársonyos, mandula alakú levelei erős fényben mély bordóvörös árnyalatot öltenek. Az érett példányok apró, csillag alakú, szőrös virágfürtökkel hálálják meg a gondoskodást, amelyek piros-arany koronával és édes, mézszerű illattal rendelkeznek. Függőkosárban vagy rácson nevelve feltűnő, alacsony igényű dísze lehet bármely világos belső térnek.
Mentőöv-virág
Huernia
A Huernia az alacsony termetű, kúszó vagy csomókban növő pozsgás növények egyik nemzetsége, melyek Kelet- és Dél-Afrikában őshonosak. Puha, fogazott, uborkára emlékeztető száraikról és különleges, csillag alakú virágaikról ismertek. A leggyakrabban termesztett faj, a Huernia zebrina, krémszínű vagy sárgás virágokat hoz, amelyeket zebracsíkos, vöröses vagy barna mintázat díszít, közepén pedig egy fényes, fánk alakú gyűrű található, amely egy mentőövre emlékeztet – innen ered a magyar neve is. A selyemkórófélék alcsaládjának (Apocynaceae, Asclepiadoideae) tagjaként virágai enyhe dögszagot árasztanak, hogy magukhoz vonzzák a beporzó legyeket.
Vörös Sárkányvirág
Huernia schneideriana
A Huernia schneideriana egy lenyűgöző pozsgás növény, amely Kelet-Afrikából származik. Jellegzetessége a szürkészöld, hengeres szár, amelynek élein jól látható fogak sorakoznak. Legfőbb érdekessége a virága: apró, harang- vagy csillag alakú, bársonyos belső felülettel, sötétvörös vagy intenzív burgundi színben. Alacsonyan növő vagy enyhén kúszó növény, így ideális csüngő kosarakba vagy kis terű pozsgás gyűjteményekbe.
Zebracsillag
Huernia zebrina
A Huernia zebrina, népszerű nevén zebracsillag vagy mentacukorka-kaktusz, egy kúszó pozsgás növény az Apocynaceae családból, amely Dél-Afrikából (Namíbia, Botswana, Dél-Afrika, Zimbabwe és Mozambik) származik. Fogazott, szögletes szárai sűrű csomókat alkotnak, és késő tavasztól nyárig feltűnő, csillag alakú virágokat hoznak, melyek közepén élénk piros és krémszínű gyűrű található, ami egy mentacukorkára emlékeztet. A virágok enyhe dögszagot árasztanak, hogy vonzzák a beporzó legyeket.
Komló
Humulus lupulus
A komló (Humulus lupulus) a kenderfélék (Cannabaceae) családjába tartozó, erőteljes növekedésű, évelő kúszónövény, amely Európában, Észak-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos. Lenyűgöző növekedési üteméről ismert – optimális körülmények között a hajtások kora nyáron akár napi 18 cm-t is nőhetnek, és a növény egyetlen tenyészidőszak alatt elérheti a 6–8 méteres hosszúságot. A növény kétlaki: a nőivarú példányok hozzák a jellegzetes tobozszerű virágzatokat, amelyek keserűanyagokban (humulonokban és lupulonokban) és illóolajokban gazdagok. Ezek a tobozok nélkülözhetetlenek a sörfőzésben, ahol keserűséget, aromát és tartósító tulajdonságokat biztosítanak. A komlót a népi gyógyászatban is évszázadok óta használják, különösen nyugtató hatása miatt.
Spanyol harangvirág
Hyacinthoides hispanica
A spanyol harangvirág (Hyacinthoides hispanica) egy hagymás évelő növény, amely az Ibériai-félsziget őshonos faja, és kék, levendula, rózsaszín vagy fehér árnyalatú, bókoló harang alakú virágairól ismert, amelyek tavasz közepén és végén nyílnak. Könnyen elvadulva lenyűgöző telepeket alkot lombhullató fák alatt. Figyelem: a növény minden része mérgező, ha lenyelik.
Közönséges jácint
Hyacinthus orientalis
A Hyacinthus orientalis, közismert nevén közönséges jácint vagy kerti jácint, hagymás évelő növény, amelyet intenzíven illatos, sűrűn tömött virágfürtjeiről nagyra becsülnek, amelyek tavasszal nyílnak. A Kelet-Mediterrán térségből és Kis-Ázsiából származik; felfelé törő szárakat fejleszt, amelyek kék, ibolya, fehér, rózsaszín és sárga árnyalatú, harang alakú virágokból álló fürtöket hordoznak. Virágzás után a lombozat visszaszárad, a hagyma pedig a következő szezonig nyugalmi állapotban marad.
Rozsdás gereben
Hydnellum ferrugineum
A Hydnellum ferrugineum, közismert nevén rozsdás gereben, egy lenyűgöző talajlakó gombafaj, amely fenyőfélékkel alkot mikorrhiza kapcsolatot. Jellemzője a szívós, parás állag és a mélyvörös folyadékcseppek, amelyeket aktív növekedési fázisban gyakran kiválaszt a kalap felszínén. A gomba alsó részén lemezek helyett tüskék találhatók, ami a nemzetség sajátossága. Rendkívül keserű íze és fás állaga miatt nem ehető, de a gyapjúfestésben nagyra értékelik, mivel gyönyörű bézs és barna árnyalatokat ad.
Kúszó hortenzia
Hydrangea anomala
A Hydrangea anomala egy lombhullató, öntapadó kúszónövény, amely Japánban, Kínában, Koreában és Kelet-Szibériában őshonos. Léggyökereivel kapaszkodik falakra, kerítésekre és fákra. Széles, fényes sötétzöld leveleket és lapos, „lacecap” típusú virágzatot növeszt, amelyben a központi apró, termős virágokat mutatós, fehér meddő virágok veszik körül késő tavasztól nyárig.
Sima hortenzia
Hydrangea arborescens
A Hydrangea arborescens, közismert nevén sima hortenzia vagy vad hortenzia, az Egyesült Államok keleti részén őshonos lombhullató cserje. Az 'Annabelle' kultivár ikonikus, akár 30 cm átmérőjű, gömb alakú, fehér virágfejeiről ismert. Az USDA 3-as zónáig fagyálló, így az egyik leghidegebb-tűrőbb hortenzia-fajta.
Nagylevelű hortenzia
Hydrangea macrophylla
A Hydrangea macrophylla, közismert nevén nagylevelű hortenzia, Japánból származó lombhullató virágos cserje. Főként nagy, gömbölyded virágfürtjeiről ismert, amelyek látványosan változtatják színüket – a rózsaszíntől a kékig – a talaj pH-értékétől függően. Sokoldalúsága és látványos megjelenése miatt a világ kertjeiben az egyik legnépszerűbb díszcserjévé vált.
Buglyos hortenzia
Hydrangea paniculata
A Hydrangea paniculata, közismert nevén buglyos hortenzia, egy Kínából, Japánból és Oroszországból származó lombhullató cserje. Nagyméretű, kúp alakú virágzatairól (buglyáiról) ismert, amelyek nyár közepétől őszig nyílnak, és krémfehérből rózsaszín árnyalatokba váltanak át. Ez a legnapadottabb és leghidegebb éghajlatot leginkább tűrő hortenziaféle.
Hegyi hortenzia
Hydrangea serrata
A Hydrangea serrata, közismert nevén hegyi hortenzia, egy lombhullató cserje, amely Korea és Japán hegyvidéki régióiból származik. Tányér alakú (lacecap) virágzatait hoz, melyek színe a talaj pH-értékétől függően a kéktől a rózsaszínen és fehéren át a levenduláig változhat. Kompakt, lassú növekedésű növény, amely akár 120 cm magasságot és 150 cm szélességet is elérhet. Gyakran ültetik keleti stílusú kertekbe és vidéki kertekbe (cottage garden), hosszan tartó nyári és őszi virágzása miatt kedvelik.
Békalencse
Hydrocharis
A Hydrocharis egy kis nemzetség, öt szabadon úszó vízinövényt foglal magában a békalencsefélék (Hydrocharitaceae) családjából, melyek Európában, Ázsiában, Afrika egyes részein, Új-Guineában és Amerikában találhatók. A kerti tavakban általában az európai békalencsét, a Hydrocharis morsus-ranae-t termesztik: kerek vagy vese alakú, fényes levelekből álló rozetták, körülbelül 3 cm átmérőjűek, gyakran vörösesek alulról, a felszínen úsznak hosszú, lógó gyökerekkel. A növények gyorsan terjednek indákkal, 0,5-1 m széles szőnyegeket alkotva, de csak körülbelül 10 cm magasra nőnek. Nyáron háromszirmú fehér virágokat hoznak, 2-3 cm átmérőjűek, minden szirom tövénél sárga folttal; a hím és női virágok külön növényeken nőnek. Ősszel a növény elhal, és a telet kis, nyugalmi rügyek (turionok) formájában éli túl, amelyek lesüllyednek az aljára, majd tavasszal újra felúsznak. Ázsia melegebb részein rokona, a Hydrocharis dubia tölti be ugyanezt a szerepet a tavakban és rizsföldeken.
Közönséges gázló
Hydrocotyle vulgaris
A közönséges gázló (Hydrocotyle vulgaris) az ernyősvirágzatúak (Araliaceae) családjába tartozó, alacsony termetű, kúszó évelő növény, amely Európa-szerte őshonos nedves réteken, lápokban és tavak szélén. Kerek, pajzs alakú levelei sűrű szőnyeget alkotnak, amely könnyen terjed a telített talajon vagy sekély vízben, így népszerű mocsári növény kerti tavak és lápos kertek szélére.
Sárga csészegomba
Hydropisphaera peziza
A Hydropisphaera peziza egy tömlősgomba faj, amelyet apró, csésze alakú termőtestek (peritéciumok) jellemeznek, melyek színe általában a halványsárgától a narancssárgáig terjed. Jellemzően korhadó fán vagy más gombákon nőnek, kedvelve a mérsékelt és trópusi erdők rendkívül párás, árnyékos környezetét.
Hegyes kalapú nedűgomba
Hygrocybe acutoconica
A Hygrocybe acutoconica, közismert nevén a hegyes kalapú nedűgomba, egy feltűnő gombafaj, amelyet élénksárga vagy narancssárga, kúpos kalapja jellemez. A kalap nedves időben gyakran nyálkás vagy tapadós, és hegyes formáját még érett állapotában is megőrzi. Jellemzően természetes gyepekben, dűnéken és erdőszéleken fordul elő. Gombafajként nem rendelkezik lombozattal vagy virágokkal, szaporodása spórákkal történik.
Indiai vízicsillag
Hygrophila polysperma
Az indiai vízicsillag (Hygrophila polysperma) az akantuszfélék (Acanthaceae) családjába tartozó vízinövény, amely Indiából és Délkelet-Ázsia más területeiről származik. 1945 óta rendkívül népszerű az akvarisztikában gyors növekedése és nagyfokú szívóssága miatt. Szára egyenesen felfelé törő, levelei átellenes állásúak, élénkzöld színűek, de a fényhez közeli felső részeken rózsaszínes vagy narancssárgás árnyalatot is ölthetnek. Akváriumi körülmények között körülbelül 25-45 cm-es magasságot ér el. Figyelem: egyes régiókban, például Floridában és az USA más államaiban invazív fajnak minősül, ezért behozatala és árusítása tilos; soha ne engedjük természetes vizekbe.
Narancsvörös tölcsérgomba
Hygrophoropsis aurantiaca
A Hygrophoropsis aurantiaca, közismert nevén a narancsvörös tölcsérgomba, egy olyan gombafaj, amely rendkívül hasonlít az értékes, ehető sárga rókagombára. Tölcsér alakú kalapja jellegzetes narancssárga vagy sárgásnarancs árnyalatú, lemezei sűrűn állók, lefutók és többszörösen villásan elágazók. Bár Európa és Észak-Amerika fenyveseiben és lombhullató erdőiben egyaránt gyakori, elsősorban szaprotróf gomba, amely szerves anyagokat, például fenyőtűket és korhadó fát bont le.
Vörös húsú sárkánygyümölcs
Hylocereus costaricensis
A vörös húsú sárkánygyümölcs (Hylocereus costaricensis) egy Costa Ricában és Közép-Amerikában őshonos kúszó kaktuszféle, amely intenzív vörös színű, a fehér húsú változatnál édesebb terméséről ismert. Ez a pozsgás kúszónövény háromszögletű, húsos szárral rendelkezik, amely léggyökerek segítségével kapaszkodik, így a fejlődéséhez támasztékra vagy rácsra van szüksége. Hatalmas fehér virágai csak éjszaka nyílnak ki és reggelre elhervadnak; ezeket követik a bőrszerű pikkelyekkel borított rózsaszín héjú gyümölcsök, melyek belsejében apró, ehető fekete magvakkal teli, élénk rubinvörös hús található.
Guatemalai sárkánygyümölcs
Hylocereus guatemalensis
A Hylocereus guatemalensis (mai besorolása szerint Selenicereus guatemalensis) egy Guatemalában, Salvadorban és Mexikó déli részén őshonos epifita kúszókaktusz. Húsos, háromszögletű, levéltelen zöld szárai léggyökerek segítségével kapaszkodnak fákra vagy falakra, hosszuk pedig meghaladhatja az 5 métert is. Hatalmas, fehér, illatos virágai kizárólag éjszaka nyílnak ki, és mindössze egyetlen éjszakán át díszítenek. Termése intenzív rózsaszín pikkelyes bogyó, amelynek húsa lila, édes és ehető.
Sárkánygyümölcs
Hylocereus undatus
A pitaja (Hylocereus undatus) egy epifita kúszókaktusz, amely Közép-Amerikában és Mexikóban őshonos. Napjainkban széles körben termesztik trópusi és szubtrópusi vidékeken egzotikus, rózsaszín héjú, fekete magvakkal pettyezett fehér húsú gyümölcséért. Zöld, háromszögletű, pozsgás szárai indaszerűen növekednek, léggyökereikkel fákra, falakra vagy rácsokra kapaszkodnak. Éjszaka hatalmas, fehér és illatos virágokat hoz, amelyek csak néhány óráig nyílnak, ezért is nevezik az „éj királynőjének”.
Emeletes moha
Hylocomium splendens
Az emeletes moha (Hylocomium splendens) a Hylocomiaceae családba tartozó látványos mohafaj, amely sűrű, fényes, olajzöld vagy sárgászöld gyepeket alkot. Jellegzetessége az emeletes (lépcsőzetes) felépítés: minden éves hajtás az előző évi hajtás közepéből nő ki, jól elkülöníthető szinteket hozva létre. A tövüknél vöröses szárak 10-20 cm hosszúra is megnőhetnek, és szárnyasan elágaznak. A mohának nincsenek valódi gyökerei – rizoidokkal rögzül az aljzathoz, a vizet és a tápanyagokat pedig egész testfelületén keresztül veszi fel. Az északi félteke boreális fenyveseinek és vegyes erdőinek gyakori faja. A tápanyagban szegény, savanyú erdei talajt kedveli, talajon, humuszon és korhadt fán egyaránt megél árnyékos helyeken.
Pompás varjúháj
Hylotelephium
A Hylotelephium a varjúhájfélék (Crassulaceae) családjába tartozó évelő pozsgás növények nemzetsége, amelyet korábban a Sedum nemzetségbe soroltak. Közismert nevén pompás varjúháj vagy őszi varjúháj; húsos, kékeszöld leveleiért és nagy, dóm alakú virágzataiért kedvelik, amelyek nyár végén jelennek meg és egészen őszig díszítenek, késői színt víve a kertbe. Ázsiából és Európából származik, rendkívül szívós, szárazságtűrő, és nagy számban vonzza a pillangókat, méheket és más beporzókat.
Óriás varjúháj
Hylotelephium maximum
A Hylotelephium maximum, népszerű nevén óriás varjúháj, egy robusztus, évelő pozsgás növény a Crassulaceae családból, amely Európában, a Kaukázusban és Nyugat-Szibériában őshonos. 30-80 cm magas, felálló, húsos szárakat fejleszt, amelyek gumós gyökérből erednek, széles, átellenes, szürkészöld pozsgás levelekkel. Késő nyáron és ősszel (szeptember-október) sűrű, lapos fürtökben hozza apró, krémesfehér vagy világosrózsaszín virágait, amelyek vonzzák a méheket és a pillangókat. Évtizedekig a Hylotelephium telephium alfajaként kezelték (Sedum maximum néven), természetesen száraz, köves, meszes lejtőkön és erdőszéleken nő, akár 2500 m tengerszint feletti magasságig. Szárazságtűrő képessége és alacsony gondozási igénye miatt kedvelt kerti növény.
Látványos varjúháj
Hylotelephium spectabile
A Hylotelephium spectabile, közismert nevén látványos varjúháj vagy jégvirág, egy télálló, húsos levelű évelő növény, amely Kínából és Koreából származik. Felálló, tömör töveket alkot húsos, kékeszöld levelekkel, amelyek tetején lapos virágzatokban csillag alakú, rózsaszín virágok nyílnak nyár végén és ősszel – igazi mágnes a lepkék és méhek számára.
Telefonkő
Hylotelephium telephium
A telefonkő (Hylotelephium telephium) egy ellenálló, eurázsiai szukkulens évelő, amelyet húsos, kékeszöld levélzete és nyár közepétől őszig nyíló, csillag alakú, rózsaszín és lila árnyalatú virágainak sűrű fürtjei tesznek különlegessé. Kivételesen szárazságtűrő és hidegtűrő egészen az USDA 3-as zónáig, jól érzi magát napos szegélyágyásokban, sziklakertekben és száraz tájképekben.
Jatobá
Hymenaea courbaril
A jatobá Brazíliában és Amerika más trópusi régióiban őshonos fa, amely megtalálható az Amazonas vidékén, a Cerrado, a Mata Atlântica, a Caatinga és a Pantanal területein. Termesztett formában általában 8-15 méter magasra nő, koronája széles és sűrű. Levelei kétlevelűek, bőrneműek és sarló alakúak. Krémfehér virágai szeptember és november között nyílnak. Termése fás hüvely, amelyben a magokat lisztes, édeskés hús veszi körül. Fája sűrű és rendkívül értékes, gyantája pedig kopál néven ismert.
Pókliliom
Hymenocallis
A Hymenocallis, közismert nevén pókliliom, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó évelő hagymás növények nemzetsége. Illatos, fehér virágaiért kedvelik, melyek hosszú, vékony, póklábakra emlékeztető szirmaikról nevezetesek. Amerika trópusi és szubtrópusi vidékein őshonos, szalagszerű levelekből álló csomókat alkot, és jól fejlődik meleg, párás éghajlaton, tengerparti területeken vagy jó vízelvezetésű ágyásokban.
Parti Pókvirág
Hymenocallis littoralis
A Parti Pókvirág (Hymenocallis littoralis) az Amaryllidaceae családba tartozó évelő hagymás növény, amely az Amerikák trópusi és szubtrópusi tengerparti régióiban őshonos, az Egyesült Államok délkeleti részétől Dél-Amerikáig. Illatos, elegáns fehér virágokat hoz, amelyek hosszú, vékony szirmai póklábaira emlékeztetnek, és fényes, sötétzöld, szíj alakú levelek fölé emelkednek. Parti és trópusi kertekben rendkívül kedvelt díszítőértéke és sópermet-tűrő képessége miatt.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.