Teljes növénykalauz
Fedezze fel a növényeket nehézség, évszak és egyéb szempontok szerint. Találja meg a tökéletes növényt.
Növények városonként
🗺️ Növények városonként3728 növény található
721–756 megjelenítve a 3728-ból
Feketedő búzavirág
Centaurea nigrescens
A Centaurea nigrescens az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó szívós évelő növény, amely Közép- és Délkelet-Európa hegyi rétjein őshonos. Felálló, elágazó szárai nyártól őszig hozzák a bogáncsra emlékeztető, rózsaszínes-lila virágzataikat, amelyeket jellegzetes sötét, rojtos fészekpikkelyek öveznek. Bár vadvirágos kertekben rusztikus megjelenése miatt kedvelik, eredeti élőhelyén kívül is meghonosodott, és Észak-Amerika egyes részein invazív fajnak számít, ezért ültetés előtt érdemes ellenőrizni a helyi szabályozást.
Ázsiai gázló
Centella asiatica
Az ázsiai gázló egy kúszó évelő növény az ernyősvirágzatúak családjából, amely Dél- és Délkelet-Ázsia nedves területeiről származik. Hosszú, kúszó rizómákat (sztolonokat) fejleszt, amelyek a nóduszoknál gyökeret eresztenek, és gyorsan beborítják a nedves talajt. Levelei vese- vagy érme alakúak, fűrészes szélűek, nyáron apró, fehéres-rózsaszínes virágokat hoz. A hagyományos ájurvédikus és kínai orvoslásban az egyik legfontosabb gyógynövény.
Piros sarkantyúvirág
Centranthus ruber
A piros sarkantyúvirág (Centranthus ruber) a loncfélék (Caprifoliaceae) családjába tartozó évelő növény, amely eredetileg a mediterrán térségből származik. Élénkpiros, rózsaszín vagy fehér virágfürtjeivel és akár 90 cm magas, felálló, bokros növekedésével igazi szemet gyönyörködtető látványt nyújt minden kertben. A növény rendkívül robusztus, szárazságtűrő és különösen jól fejlődik napos, meszes talajon. Hosszú virágzási ideje tavasztól őszig, valamint a pillangók és méhek számára vonzó jellege értékes kiegészítővé teszi a természetes kertekben. Miután megtelepedett, szinte gondozásmentes, és a mérsékelt éghajlati övezetekben problémamentesen áttelel.
Amerikai gombcserje
Cephalanthus occidentalis
Az amerikai gombcserje (Cephalanthus occidentalis) egy lombhullató, mocsári cserje Észak-Amerika keleti részéről, ahol természetes módon tópartokon, mocsarakban és patakok mentén nő. Júniustól augusztusig jellegzetes, gömb alakú virágzatot alkot apró, fehér vagy krémszínű, illatos csöves virágokból, amelyek tűpárnára emlékeztetnek, és vonzzák a pillangókat, kolibriket és méheket. A cserje jellemzően 1,5-2,5 méter magasra és ugyanilyen szélesre nő, fényes, sötétzöld, átellenes állású levelekkel. Mivel jól tűri az áradást és az állóvizet, ideális esőkertekbe, tópartokra és nedves mélyedésekbe.
Aggastyánkaktusz
Cephalocereus senilis
A Cephalocereus senilis, ismertebb nevén az aggastyánkaktusz, egy lassú növekedésű oszlopkaktusz, amely Északkelet-Mexikó hegyvidékeiről származik. Hírnevét a szárát borító hosszú, bozontos, fehér szőrszerű tüskéinek köszönheti, amelyek megvédik a növényt az intenzív napsütéstől és a hidegtől. A vadonban egy évszázad alatt akár több méter magasra is megnőhet, de szobanövényként tartva kompakt, szoborszerű és rendkívül alacsony igényű dísze marad a lakásnak.
Közönséges egérfül-csillaghúr
Cerastium fontanum
A Cerastium fontanum, közismert nevén egérfül-csillaghúr, alacsony termetű, párnás növekedésű évelő lágyszárú növény. Könnyen felismerhető apró, szőrös, ovális leveleiről és aprócska fehér virágairól, amelyeknek öt szirma olyan mélyen bevagdalt, hogy tíznek látszanak. Rendkívül ellenálló faj, amely gyakran megtalálható pázsitokban, réteken és bolygatott talajokon, a mérsékelt övezet szerte.
Szentjánoskenyérfa
Ceratonia siliqua
A szentjánoskenyérfa (Ceratonia siliqua) a pillangósvirágúak családjába tartozó örökzöld mediterrán fa, amely édes, ehető hüvelyeiről (karob) ismert, melyet gyakran a csokoládé helyettesítőjeként használnak. Rendkívül szárazságtűrő és hosszú életű növény, amely még szegényes, köves talajon is képes elérni a 15 méteres magasságot.
Tarackoló kékgyökér
Ceratostigma plumbaginoides
A Ceratostigma plumbaginoides, közismert nevén tarackoló kékgyökér vagy kínai kékgyökér, egy Kínából származó, talajtakaró évelő növény. Kúszó rizómái segítségével 20-25 cm magas, sűrű telepeket alkot, és nyár végétől az első fagyokig bőségesen hozza intenzív enciánkék virágait. Fényes zöld lombozata ősszel látványos bronzvörös árnyalatokat ölt, így kétszeres díszítőértéket kínál. Különösen ellenálló növény, megtelepedése után jól tűri a szárazságot és a hideg teleket is (egészen az USDA 5a zónáig).
Öngyilkosfa
Cerbera odollam
A Cerbera odollam, közismertebb nevén öngyilkosfa vagy pong-pong, a meténgfélék (Apocynaceae) családjába tartozó örökzöld fa, amely Dél-India, Madagaszkár és Délkelet-Ázsia mocsaras partvidékein és mangroveerdeiben őshonos. Magassága elérheti a 10-12 métert, fényes levelekkel és sárga közepű, illatos fehér virágokkal rendelkezik. Termései kezdetben zöldek, majd éretten vörösek, és egyetlen, rendkívül mérgező magot tartalmaznak. Ez a mag gazdag szívglikozidokban (cerberin), amely már egészen kis mennyiségben is képes megállítani a szívverést – innen ered tragikus indiai elnevezése is.
Kacurafa
Cercidiphyllum japonicum
A Cercidiphyllum japonicum, közismert nevén kacurafa vagy mézeskalácsfa, egy Japánból és Kínából származó lombhullató fa. Jellegzetes szív alakú levelei tavasszal vöröses árnyalatban hajtanak ki, majd nyáron zöldre váltanak. Ősszel a lombozat sárga, narancs és vöröses-barack színekben pompázik, lehulláskor pedig édes karamell, fahéj vagy vattacukor illatot áraszt. Közepes vagy nagy termetű, gyakran több törzsű fa, elegáns, kerekded koronával és szürkés kéreggel, amely az idősebb példányoknál pikkelyesen válik le. Magyarországon teljesen télálló, és gyakran ültetik díszfaként kertekbe, parkokba és fasorokba.
Kanadai júdásfa
Cercis canadensis
A Cercis canadensis, közismert nevén kanadai júdásfa, egy Észak-Amerika keleti részén őshonos, kis vagy közepes termetű lombhullató fa. Látványos, kora tavaszi virágzásáról híres: rózsaszínes, pillangós virágai sűrű csomókban jelennek meg a csupasz ágakon, sőt még a törzsön is, mielőtt a szív alakú levelek kihajtanának. 6–9 méter magasra és szélesre nő, kiválóan érzi magát aljnövényzeti faként, és az elsők között hirdeti a tavasz érkezését.
Kínai júdásfa
Cercis chinensis
A Cercis chinensis, közismert nevén kínai júdásfa, egy Közép-Kínában őshonos lombhullató virágzó cserje vagy kis fa. Kora tavasztól tavasz közepéig, még a szív alakú levelek megjelenése előtt a csupasz ágakat borító látványos, rózsaszíntől a bíborvörösig terjedő virágai miatt kedvelik. Népszerű dísznövény kertekben, udvarokban és szoliterként is. Metszés nélkül jellemzően több törzsű cserjeként nő, elérve a 2-4,5 méteres magasságot, bár nevelhető egytörzsű kis fává is.
Júdásfa
Cercis siliquastrum
A júdásfa (Cercis siliquastrum) egy lombhullató díszfa, amely a mediterrán medencéből és a Közel-Keletről származik. Látványos tavaszi virágzásáról híres, rózsaszín-lila virágfürtöket hoz közvetlenül az ágain és a törzsén (kauliflória) még a szív alakú levelek megjelenése előtt. 6-8 méter magasra nő, hasonló szélességűre, és nyáron dekoratív lila hüvelyeket, ősszel pedig arany színű lombozatot is kínál.
Cereus / Sövénykaktusz (nemzetség)
Cereus
A Cereus egy oszlopos kaktuszokból álló nemzetség, amely Dél-Amerikában őshonos, és olyan fajokat foglal magában, mint a C. hildmannianus, a C. repandus és a C. peruvianus. Ezek a robusztus, gyorsan növekvő kaktuszok látványos, fehér, éjszaka nyíló virágokat hoznak, és széles körben termesztik őket dísznövényként kertekben és napos belső terekben.
Parti oszlopkaktusz
Cereus fernambucensis
A parti oszlopkaktusz egy bokrosodó, gazdagon elágazó oszlopkaktusz, amely Brazília keleti partvidékén őshonos. Természetes élőhelyén homokdűnéken, restinga bozótosokban és sziklás part menti kiszögelléseken nő, akár 5 méter széles, sűrű csoportokat alkotva. Bordázott, tüskés szárain nagy, éjszaka nyíló fehér virágokat hoz, melyeket fanyar, fehér húsú, ehető gyümölcsök követnek. Szívós, szárazságtűrő és sótűrő faj, amely kiválóan alkalmazkodott a forró, napos tengerparti körülményekhez.
Spirálkaktusz
Cereus forbesii 'Spiralis'
A Cereus forbesii 'Spiralis' egy oszlopos növekedésű kaktusz, amelynek kékeszöld, viaszos bevonatú hajtásai vannak. Bordái spirálisan csavarodnak a szár körül, különleges és dekoratív hatást keltve. Dél-Amerika természetes élőhelyein akár több méter magasra is megnőhet, de szobai körülmények között sokkal lassabban fejlődik és kompaktabb marad. Nyáron, éjszaka az érett példányok nagy, tölcsér alakú, fehér virágokat hozhatnak. Könnyen gondozható növény, jól tűri a szárazságot és az elhanyagolást, így ideális választás kezdő pozsgáskedvelőknek.
Szörny kaktusz
Cereus hildmannianus
A Cereus hildmannianus f. monstrosus, közismert nevén szörny kaktusz, a Dél-Amerikából származó oszlopos kaktusz egy lenyűgöző és szoborszerű változata. Legszembetűnőbb tulajdonsága a szabálytalan és csavart növekedés, amely a növekedési pontok mutációiból ered, és egyedi, „szörnyszerű" formákat hoz létre. Kékes-zöld színű, és bár cserépben ritkán, de nagy, éjjeli fehér virágokat hozhat, melyeket vöröses, édes termések követnek.
Mandacaru kaktusz
Cereus jamacaru
A Cereus jamacaru, közismert nevén Mandacaru, egy ikonikus oszlopkaktusz, amely Brazília félszáraz területein őshonos. Lenyűgöző termete, tüskés ágai és csodálatos fehér virágai jellemzik, amelyek csak éjjel nyílnak, és hajnalra elhervadnak. A Caatinga életerejének és szívósságának jelképe, képes nagy mennyiségű vizet tárolni szukkulens szárában.
Perui oszlopkaktusz
Cereus peruvianus
A perui oszlopkaktusz (Cereus peruvianus) egy Dél-Amerikából származó, gyors növekedésű oszlopkaktusz, amely közeli rokonságban áll más Cereus fajokkal. Kedvelik egyenes tartása és nagy, illatos, éjszaka nyíló virágai miatt. Akár több méter magasra is megnőhet, kékeszöld, bordázott szárral és erős tüskékkel rendelkezik. Krémfehér virágai kizárólag éjszaka nyílnak ki, és hajnalra elhervadnak. Rendkívül szárazságtűrő, meleg éghajlaton gyakran dísznövényként vagy élő kerítésként termesztik.
Perui almakaktusz
Cereus repandus
A Cereus repandus, közismert nevén a perui almakaktusz, egy magas, oszlopos kaktusz, amely Dél-Amerikából, különösen Venezuelából és Kolumbiából származik. Szürkészöld vagy kékeszöld, hengeres szárai a vadonban akár 10 méteres magasságot is elérhetnek, 8–13 bordával és erőteljes tüskékkel díszítve. Késő tavasztól ősszel illatos, fehér virágai egyetlen éjszakán nyílnak ki, majd ehető, vörös termések fejlődnek belőlük. Ez a gyorsan növő faj szerte a világon elismert építészeti szépségéről és rendkívüli szárazságtűréséről.
nagy viaszvirág
Cerinthe major
A Cerinthe major, közismert nevén nagy viaszvirág, egy gyors növekedésű mediterrán egynyári növény az érdeslevelűek családjából. Kedveltségét viaszos, kékesszöld lombozatának és bókoló, cső alakú virágfürtjeinek köszönheti, melyeket szív alakú fellevelek ölelnek körül. Dél-Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos; meleg szegélyágyásokban és dézsákban is könnyen elszórja magvait, tavasztól őszig virágzik. Nektárban gazdag virágai mágnesként vonzzák a méheket és más beporzókat. Nemzetségneve a görög „viaszvirág” szóból ered, utalva arra a régi hiedelemre, miszerint a méhek a virágairól gyűjtik a viaszt.
Pisztricgomba
Cerioporus
A Cerioporus a taplógombák egyik neme, amelynek legismertebb képviselője a pikkelyes tapló (Cerioporus squamosus). Ezeket a gombákat nagy, legyező vagy vese alakú termőtestek jellemzik, amelyek korhadó keményfán nőnek. Felső felületükön jellegzetes barnás pikkelyek találhatók, alul pedig lemezek helyett pórusos szerkezetűek. Fiatalon húsuk puha, és egyedi, a görögdinnye héjára vagy az uborkára emlékeztető illatuk van.
Szívfüzér
Ceropegia
A Ceropegia egy kúszó és csüngő pozsgás növényekből álló nemzetség, amely az Apocynaceae családba tartozik, és főként Dél-Afrikában, Szváziföldön és Zimbabwében őshonos. A legnépszerűbb faj a Ceropegia woodii, más néven Szívfüzér, amely szív alakú, sötétzöld, ezüstös erezetű és lilás alsó felületű leveleiről híres, melyek hosszú, csüngő szárakon fejlődnek. Nyáron és ősszel halványrózsaszíntől mélyliláig terjedő színű, lámpás alakú, csöves virágokat hoz. A szárak mentén léggyökérgumókat képez, amelyeket szaporításra használnak.
Tűlevelű lánc
Ceropegia linearis
A Ceropegia linearis egy Dél-Afrikából származó, csüngő szukkulens kúszónövény a meténgfélék (Apocynaceae) családjából. Hosszú, vékony, lecsüngő szárakat növeszt keskeny levelekkel és apró, cső alakú, lámpás formájú virágokkal. Alfaja, a woodii, a népszerű ámpolna gyertyavirág.
Szívek lánca
Ceropegia woodii
A Ceropegia woodii, közismert nevén Szívek lánca, egy bájos, csüngő szárú pozsgás növény, amely Dél-Afrikából származik. Ez az elegáns növény jellegzetes, szív alakú leveleket visel, amelyek zöld és ezüst árnyalatú, gyönyörű márványos mintázatot mutatnak, és vékony, leomló indákon nőnek, amelyek akár 4 méter hosszúra is megnőhetnek. Nyáron és ősszel apró, cső alakú rózsaszín-lila virágokat fejleszt, szárán pedig kis léggyökerű gumókat képez.
Tarka szívvirág
Ceropegia woodii 'Variegata'
A Ceropegia woodii 'Variegata' egy Dél-Afrikából és Zimbabwéből származó, az Apocynaceae családba tartozó, kúszó pozsgás növény. Kicsi, szív alakú levelei feltűnő tarka mintázatot mutatnak zöld, ezüstszürke, krémszínű és rózsaszín árnyalatokkal, lila fonákkal. Vékony, drótszerű, vöröses szárai több méterre is megnőhetnek, így kedvelt választás függőkosarakba és polcokra.
Sárga leander
Cervera thevetia
A Cascabela thevetia (korábban Thevetia peruviana), közismert nevén sárga leander, egy örökzöld cserje vagy kis fa, amely fényes zöld lombozatáról és tölcsér alakú virágairól ismert. Bár esztétikailag vonzó, minden része rendkívül mérgező a benne található szívglikozidok miatt.
Éjjel virágzó jázmin
Cestrum nocturnum
A Cestrum nocturnum, közismert nevén éjjel virágzó jázmin, egy gyorsan növekvő fás cserje, amely apró, zöldes virágairól híresült el. A virágok alkonyatkor nyílnak ki, és erős, édes illatot árasztanak, amely nagy távolságból is érezhető.
Japánbirs
Chaenomeles japonica
A japánbirs (Chaenomeles japonica) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó, Japánban és Dél-Koreában őshonos tövises, lombhullató cserje. Dísznövényként különösen kedvelt látványos, kora tavaszi virágai miatt, amelyek piros, narancssárga, rózsaszín vagy fehér árnyalatokban pompáznak a csupasz ágakon még a levelek megjelenése előtt. Kicsi, sárgászöld termései aromásak és ehetőek, gyakran használják zselék, lekvárok és likőrök készítéséhez. Kiválóan bírja a hideget (USDA 5a–9b zóna), széles körben alkalmazzák szegélynövényként, sövényként, talajerózió ellen és bonsaiként is.
Díszbirs
Chaenomeles speciosa
A díszbirs (Chaenomeles speciosa) egy sűrű lombhullató cserje, amely Kínából, Tibetből és Mianmarból származik, és a Rosaceae családba tartozik. Késő télen és kora tavasszal – gyakran még a levelek kibontakozása előtt – látványos virágzásba borul, piros, rózsaszín és fehér árnyalatú virágokkal. A növény illatos, sárgászöld terméseket is hoz, amelyek gazdagok C-vitaminban, és befőttek, zselék, valamint gyógykészítmények alapanyagaként értékelik őket. Rendkívül fagytűrő, és széles körű kerti körülményekhez alkalmazkodik.
Bakopa
Chaenostoma cordatum
A Chaenostoma cordatum, közismert nevén bakopa, egy Dél-Afrikából származó, gyors növekedésű, örökzöld kúszó évelő növény a görvélyfűfélék (Scrophulariaceae) családjából. Sűrű szőnyeget alkot apró, szív alakú zöld leveleivel, és bőségesen hozza ötszirmú virágait fehér, rózsaszín, kék vagy lila árnyalatokban. Bokros és természetes csüngő növekedése miatt népszerű választás erkélyládákba, függőkosarakba és talajtakaróként kerti ágyásokba.
Gumós turbolya
Chaerophyllum
A Chaerophyllum a sárgarépa-félék (Apiaceae) családjába tartozó, körülbelül 35-40 virágos gyógynövényfajt magában foglaló nemzetség, amely Európa, Ázsia, Észak-Amerika és Észak-Afrika mérsékelt égövi területein őshonos. A nemzetségbe tartoznak vadon élő út menti fajok, mint például a ragasztó turbolya (C. temulum), és a termesztett gumós turbolya (C. bulbosum), amelyet édes, keményítőtartalmú karógyökeréért termesztenek. A növények tollas, páfrányszerű lombozatot fejlesztenek, és lapos ernyőkben apró fehér virágokat hoznak késő tavasztól nyárig.
Mogyorókaktusz
Chamaecereus silvestrii
A Chamaecereus silvestrii, közismert nevén mogyorókaktusz, Argentínából származó pozsgás növény. Jellegzetessége a hengeresen elágazó, fekvő növekedésű szár, amely mogyorószemekre emlékeztet. Tavaszi virágzásáról különösen híres: látványos, élénk narancsvörös virágokat hoz, amelyek gyönyörű kontrasztot alkotnak a szár világoszöld színével.
Lawson-ciprus
Chamaecyparis lawsoniana
A Chamaecyparis lawsoniana, közismert nevén Lawson-ciprus vagy Port-Orford-cédrus, egy nagy termetű, örökzöld tűlevelű fa, amely Oregon délnyugati és Kalifornia északnyugati részén őshonos. Elegáns, lecsüngő ágvégeiről és pikkelyszerű lombjáról nevezetes; mérsékelt égövi kertekben szerte a világon széles körben termesztik díszfaként és sövénynövényként.
Hinoki ciprus
Chamaecyparis obtusa
A Chamaecyparis obtusa, közismert nevén hinoki ciprus, Japán középső és déli részén őshonos örökzöld tűlevelű fa. Elegáns, sötétzöld, pikkelyszerű lombozata és lassú, piramis alakú növekedési formája jellemzi. Széles körben alkalmazzák japán zen kertekben, bonsaiként és díszkerttervezésben; vadon nőve meghaladhatja a 20 méteres magasságot, kultúrában azonban kompakt marad.
Sawara-hamisciprus
Chamaecyparis pisifera
A Chamaecyparis pisifera, közismert nevén sawara-hamisciprus, egy Japánból származó örökzöld fenyőféle, amely a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozik. Széles körben termesztik díszfaként elegáns, pikkelyszerű lombozata miatt, amely számos változatban elérhető a zöldtől az aranyig és az ezüstöskékig. Piramis alakban növekszik, a kertekben akár a 18 méteres magasságot is elérheti, és mind szépsége, mind hidegtűrése miatt nagyra értékelik.
Találja meg a tökéletes növényt
Növénykalauzunk segít megtalálni a tapasztalati szintjéhez és az évszakhoz ideális fajokat.
Böngéssz Nehézség, Évszak és Más Szerint
Használd az alábbi szűrőket, hogy leszűkítsd ezt a katalógust gondozási nehézség, évszak, környezet szerint, vagy keress közvetlenül név alapján. Minden szűrő egy, az adott termesztési feltételeidhez igazított listához vezet.