1159 Közepes nehézségű növények | 2026 útmutató - 10. oldal
1159 közepes nehézségű növények felfedezése a kertedbe. Teljes gondozási útmutató.
1159 Közepes nehézségű növények
325–360 megjelenítve a 1159-ból
Tengeri kömény
Crithmum maritimum
A tengeri kömény (Crithmum maritimum) az zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó évelő pozsgás növény, amely a Földközi-tenger, az Atlanti-óceán és a Fekete-tenger sziklás és homokos partvidékein őshonos. Vadon nő a sós szélnek kitett sziklákon és zátonyokon, tömör, elágazó bokrokat alkotva. Húsos, hamvaszöld és aromás levelei intenzíven sós ízűek. Nyáron apró, sárgásfehér virágokból álló ernyőket hoz, melyeket ősszel aromás magvak követnek. Rendkívül jól tűri a szárazságot és a sót, egyike azon kevés konyhakerti növénynek, amely valódi halofita (sótűrő).
Jóféle sáfrány
Crocus sativus
A jóféle sáfrány (Crocus sativus) az nősziromfélék (Iridaceae) családjába tartozó hagymagumós növény, amely a Földközi-tenger keleti térségében és Kis-Ázsiában őshonos. A legtöbb sáfrányfajjal ellentétben, amelyek tavasszal nyílnak, ez a faj ősszel virágzik, lila vagy ibolyaszínű virágokat hozva, három hosszú, vörös bibével – ez a sáfrány fűszer, amely súlyra vetítve a világ legdrágább fűszere. Steril (triploid) növény, kizárólag a hagymagumók osztódásával szaporodik, és több mint 3500 éve termesztik aromás bibéiért.
Petárdavirág
Crossandra infundibuliformis
A Crossandra infundibuliformis, közismert nevén petárdavirág, egy trópusi örökzöld cserje, amely Indiából és Srí Lankáról származik. Az Acanthaceae családba tartozik, és élénk, legyező alakú virágaiért értékelik, amelyek meleg körülmények között szinte egész évben nyílnak. A fényes, sötétzöld, hullámos szélű levelek látványos hátteret adnak a szenzációs narancssárga, lazacszínű, sárga és rózsaszín virágoknak. Terméstokai nedvességre jellegzetes módon „felrobbannak”, ami a növény népies nevét is ihlette.
Kroton
Croton
A kroton (Croton) a kutyatejfélék (Euphorbiaceae) családjának egyik legnagyobb nemzetsége, amely több mint 1100 lágyszárú, cserje- és fafajt foglal magában a világ trópusi és szubtrópusi vidékein. A nemzetség rendkívüli változatosságot mutat alakban, méretben és élőhelyben egyaránt – a száraz szavannák apró talajtakaró növényeitől az esőerdők hatalmas lombkoronaszintjéig. Fontos megkülönböztetni a Croton nemzetséget a népszerű szobanövényként ismert „csodacserjétől” (Codiaeum variegatum), amely a közös név ellenére egy külön nemzetségbe tartozik. Számos krotonfaj jelentős gyógyászati és gazdasági jelentőséggel bír: a kaskarilla-kéreg (Croton eluteria) olyan likőrök ízesítője, mint a Campari, míg a Croton megalocarpus fajt bioüzemanyag-forrásként tanulmányozzák. Sok faj mérgező latexet és magvakat termel, amelyekkel óvatosan kell bánni.
Kroton
Croton variegatum
A kroton (Codiaeum variegatum) egy lenyűgöző trópusi növény, amely Indonéziából és Malajziából származik. Különlegesen színes, bőrszerű leveleiről ismert, amelyek piros, narancssárga, sárga, zöld és lila árnyalatok kaleidoszkópját alkotják. Ez az örökzöld cserje az Euphorbiaceae családba tartozik, és kedvező körülmények között akár 3 méter magasra is megnőhet. Élénk lombozata miatt rendkívül népszerű beltéri terek és trópusi kertek díszítésére.
közönséges fészekgomba
Crucibulum laeve
A Crucibulum laeve, közismert nevén közönséges fészekgomba, egy szaprobionta gombafaj, amely korhadó fán, mulcson és növényi törmeléken él. Jellemzői az apró, csésze alakú termőtestek, amelyek apró madárfészkekre emlékeztetnek, bennük „tojásokkal” (peridiólumokkal). Ezek a peridiólumok tartalmazzák a spórákat, amelyeket az esőcseppek ütése repít ki a csészéből. A csésze külseje jellemzően sárgás vagy barnássárga, fiatalon finom szőrök borítják, míg a belseje sima és szürkésfehér.
Japán szugifenyő
Cryptomeria japonica
A Cryptomeria japonica, más néven japán szugifenyő vagy japánciprus, Japánból származó örökzöld fenyőféle, ahol az ország nemzeti fája. Vadon hatalmas magasságokat érhet el, és széles körben termesztik díszfaként kertekben, sövényként vagy bonsaiként.
Lándzsás hálóslevél
Ctenanthe
A Ctenanthe a nyílgyökérfélék (Marantaceae) családjába tartozó, körülbelül 15 örökzöld évelő fajt számláló nemzetség. Gazdagon mintázott, kéttónusú lombozatáért termesztik, amely éjszaka a niktinasztia nevű ritmikus mozgással felfelé csukódik. Közép- és Dél-Amerika trópusi esőerdőiből származó, bokrosodó, csomókban növő növények, amelyek kompaktak maradnak, de szélesre terülhetnek, így a lakás árnyékos, párás sarkaiban feltűnő díszei lehetnek a környezetüknek.
Halszálka-nyílgyökér
Ctenanthe burle-marxii
A Ctenanthe burle-marxii, közismert nevén halszálka-nyílgyökér vagy Burle Marx nyílgyökér, egy Brazília esőerdőiből származó trópusi évelő lágyszárú növény. A nyílgyökérfélék (Marantaceae) családjába tartozik, jellegzetességei a szürkészöld, ovális levelek, amelyeken sötétzöld halszálka-mintázat látható, a levelek fonákja pedig mélybordó vagy lila színű. Mint minden nyílgyökérféle, ez a növény is összezárja leveleit este – ezt a mozgást niktinasztiának nevezik –, mintha imádkozna, ami lenyűgöző látványt nyújt. Körülbelül 40 cm magasra nő, ideális magas páratartalmú beltéri környezetbe, és nem mérgező sem az emberekre, sem a háziállatokra.
Szürke Csillag
Ctenanthe setosa
A Ctenanthe setosa, közismert nevén Szürke Csillag vagy Soha-Soha Növény, egy Brazíliából származó trópusi növény, amely a Marantaceae családba tartozik. Különlegesen megnyúlt leveleiért kedvelik, amelyeket ezüstösen szürke és sötétzöld csíkok díszítenek, fonákjuk pedig mélylila színű. Más imádkozó növényekhez hasonlóan nyktinasztiát mutat – levelei éjszaka finoman felfelé csukódnak, majd reggel ismét kinyílnak, mintha imádkoznának.
Sárgadinnye
Cucumis melo
A Cucumis melo, közismert nevén sárgadinnye vagy kantalup, a Cucurbitaceae (tökfélék) családjába tartozó egyéves kúszó és kiterjedő szőlőnövény, amely Afrikából és Délnyugat-Ázsiából származik. A világ egyik legkedveltebb ehető gyümölcse, amelyet már az ókori egyiptomiak óta, több ezer éve termesztenek. A növény nagy, illatos terméseket hoz, amelyek húsa édes és lédús, narancssárgától a zöldig és fehérig terjedő színekben. Nyáron sárga, csillag alakú virágok nyílnak, amelyek vonzzák a beporzókat. Számos termesztett változata létezik, köztük a kantalup, a mézes dinnye, a pézsmadinnyye és a casaba.
Uborka
Cucumis sativus
Az uborka (Cucumis sativus) egy széles körben termesztett, kúszó szárú zöldségnövény, amely Dél-Ázsiából (Indiából) származik. Megnyúlt, zöld héjú terméseket hoz, amelyek ropogós, vízdús húsáról világszerte kedveltek salátákban, savanyításhoz és frissen fogyasztva egyaránt.
Tök
Cucurbita
A Cucurbita a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó kúszó és bokros növények nemzetsége, amely Amerikából származik. Ide tartoznak a népszerű sütőtökök, főzőtökök, cukkini és lopótökök, amelyeket az őslakos népek már évezredek óta termesztenek. Sárga vagy narancssárga virágaik nagyok és látványosak, terméseik pedig alakban, méretben és színben rendkívül változatosak. Világszerte alapvető élelmiszernövényként termesztik őket, a konyhakert egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb zöldségei.
Camboatá
Cupania
A Cupania a szappanfaformák (Sapindaceae) családjába tartozó neotrópusi fák nemzetsége, amelynek mintegy 58 faja Mexikótól és Dél-Floridától Közép-Amerikán, a Karib-térségen és Dél-Amerikán át egészen Észak-Argentínáig elterjedt. A legismertebb faj, a Cupania vernalis (camboatá), egy félig lombhullató fa, amely 10-22 méter magasságot ér el, koronája sűrű és megnyúlt. Apró, fehéressárga vagy rózsaszínes virágai nyár és ősz között nyílnak, és a beporzók gyakran látogatják őket. Termései kapszulák, amelyek zöldből vörösesre színeződnek, feltárva a narancssárga magköpennyel borított fekete magvakat, amelyek igen vonzóak a madarak számára. Pionír faj, amelyet széles körben alkalmaznak degradált területek helyreállítására és városi fásításra.
Tök
Curburbita pepo
A tök (Cucurbita pepo) a tökfélék (Cucurbitaceae) családjába tartozó, Észak- és Közép-Amerikában őshonos egynyári kúszónövény. Indás vagy bokros növekedésű szárakat, nagy, érdes leveleket és mutatós, sárgásnarancs virágokat növeszt. Termései alakban, méretben és színben rendkívül változatosak, ide tartozik a cukkini, a dísztök és a téli sütőtök is. Az amerikai őslakosok már évezredek óta termesztik, mára pedig a világ egyik legnépszerűbb zöldségévé vált.
Kurkuma
Curcuma
A kurkuma a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó, több mint száz rizómás lágyszárú fajt magában foglaló nemzetség, amely Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos. Egyes fajokat, mint például a Curcuma longa-t (a konyhaművészetben és a népi gyógyászatban használt indiai sáfrányt) a rizómájukért termesztenek; másokat, mint a Curcuma alismatifolia-t (sziámi tulipán), színes, toboz alakú virágzatukért kedvelnek. Mindegyikre jellemző a nagy, lándzsás lombozat és a nyugalmi időszakkal tarkított szezonális életciklus.
Sziámi tulipán
Curcuma alismatifolia
A sziámi tulipán (Curcuma alismatifolia) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó rizómás növény, amely Thaiföldön, Laoszban és Kambodzsában őshonos. Népszerű neve ellenére nem áll rokonságban a valódi tulipánokkal: látványos rózsaszín, fehér vagy lila „virágai” valójában fellevelek, amelyek a kicsi és jelentéktelen valódi virágokat veszik körül. Föld alatti rizómákból fejlődik, nagy, lándzsa alakú levelei a miniatűr banánfákéra emlékeztetnek. Késő tavasztól nyárig virágzik, majd ősszel és télen nyugalmi állapotba kerül, amikor a föld feletti részei elszáradnak, a rizóma pedig pihen a következő növekedési időszakig. Széles körben termesztik dísznövényként cserépben és trópusi kertekben, valamint tartós vágott virágként is.
Kurkuma
Curcuma longa
A kurkuma (Curcuma longa) a gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjába tartozó, Indiában és Délkelet-Ázsiában őshonos évelő lágyszárú növény. Húsos, intenzív narancssárga rizómákból fejlődik, nagy, lándzsa alakú levelei a banánfáéra emlékeztetnek. Széles körben termesztik dísznövényként és a rizómájáért is, amelyet évezredek óta fűszerként és természetes színezékként használnak.
Zedoária
Curcuma zedoaria
A Curcuma zedoaria, közismert nevén zedoária vagy fehér kurkuma, Délkelet-Ázsiából származó trópusi, rizómás évelő lágyszárú növény. A gyömbérfélék (Zingiberaceae) családjának tagjaként tavasszal és nyáron elegáns, halvány sárga vagy fehér virágokat hoz lila murvákkal. Illatos rizómáit évezredek óta használják az ajurvédikus és a hagyományos kínai gyógyászatban, valamint a főzésben. Télen dormanciába vonul, visszahúzódik földalatti rizómáiba, majd tavasszal erőteljesen újra hajt.
Gyöngyfüzér
Curio rowleyanus
A gyöngyfüzér (Curio rowleyanus) egy Dél-Afrikából származó csüngő pozsgás növény, amelyet különleges, gömb alakú, gyöngyszerű levelei tesznek keresett dísznövénnyé – ezek elegánsan omlanak alá függőkosarakból. FIGYELMEZTETÉS: Pirrolizidinalkaloidok miatt mérgező macskák, kutyák és emberek számára.
Déli páfrányfa
Cyathea delgadii
A Cyathea delgadii, közismert nevén déli páfrányfa, egy fatermetű páfrány, amely Közép- és Dél-Amerika trópusi és szubtrópusi erdőiben őshonos, beleértve Brazíliát is (Rio Grande do Sul és Santa Catarina). Akár 4,5 méter magas, egyenes törzset (stipe) növeszt, amelyet a lehullott régi levelek hegei borítanak. A törzs tetején kétszeresen szárnyalt, íves levelekből álló koronát visel, melyek hossza az 1,5–3 métert is elérheti. Párás erdők aljnövényzetében található meg 100 és 2700 méteres tengerszint feletti magasság között, minden esetben árnyékos és állandóan magas páratartalmú helyeken. A nemzetség többi fajához hasonlóan rendkívüli mennyiségű spórát termel levelenként, ami az egyik legmagasabb feljegyzett spóratevékenység az edényes növények körében.
Csíkos fészekgomba
Cyathus striatus
A Cyathus striatus, közismert nevén csíkos fészekgomba, egy szaprobionta gombafaj, amelyet jellegzetes tölcsérszerű alakja határoz meg. A kehely belső felülete határozottan bordázott vagy barázdált, és apró, tojásszerű képleteket, úgynevezett peridiólumokat tartalmaz, amelyekben a spórák találhatók. Ezek a gombák jellemzően csoportosan nőnek korhadó fán, mulcson vagy fás törmeléken, árnyékos és nedves környezetben.
Királyi cikász
Cycas rumphii
A Cycas rumphii, ismertebb nevén királyi cikász, egy lassú növekedésű cikászféle, amely Indonézia, Pápua Új-Guinea és a környező Indiai-óceáni szigetek tengerparti erdőiben őshonos. Bár fényes, ívesen hajló levelei pálmaszerű rozettát alkotnak, nem valódi pálma, hanem egy ősi nyitvatermő, amely a fenyőfélék rokona, és évmilliókkal megelőzte a zárvatermő növényeket. Vastag, oszlopszerű törzset növeszt, melynek tetején szárnyalt levelekből álló korona díszlik; trópusi és szubtrópusi éghajlaton kertek és nagyméretű dézsák kedvelt, hosszú életű dísznövénye.
Ciklámen
Cyclamen
A ciklámen a kankalinfélék (Primulaceae) családjába tartozó, mintegy 20 gumós évelő fajt számláló nemzetség, amely a Földközi-tenger medencéjében, valamint Európa egyes részein, Észak-Afrikában és Iránban őshonos. A legszélesebb körben termesztett szobanövény a szobaciklámen (Cyclamen persicum), amelyet felfelé álló, pillangószerű, fehér, rózsaszín, piros és ciklámenvörös virágaiért kedvelnek, melyek a szív alakú, gyakran ezüstösen márványozott levelek felett nyílnak. A ciklámen lapított gumóból fejlődik, és jellegzetes szezonális ciklust követ: aktív növekedés és virágzás a hűvös hónapokban (ősztől tavaszig), majd nyári nyugalmi időszak, amikor a lombozat megsárgul és elszárad.
Kereklevelű ciklámen
Cyclamen coum
A Cyclamen coum, közismert nevén kereklevelű ciklámen, a Fekete-tenger vidékén, Bulgáriától Észak-Törökországon át a Kaukázusig őshonos gumós évelő, amelynek elszigetelt populációi Libanonban és Izrael északi részén is megtalálhatóak. Lapított gumót növeszt, amely a nyári hőség idején nyugalmi állapotban marad, majd tél végén és kora tavasszal kerekded, szív alakú – gyakran ezüstösen márványozott – leveleket, valamint fehér, rózsaszín vagy mélymagenta színű, kagyló alakú virágokat hoz. Az egyik leghidegtűrőbb ciklámenfaj, amely lombhullató fák alatt könnyen meghonosodik és az évek során önvetéssel terjed.
Perzsa ciklámen
Cyclamen persicum
A Cyclamen persicum egy bájos, gumós évelő növény, amely a Mediterrán régióból származik, és elegáns, felfelé kunkorodó virágairól, valamint szív alakú, márványos leveleiről ismert. Télen virágzik bőségesen, amikor a legtöbb szobanövény nyugalmi állapotban van, élénk színt varázsolva a lakásokba. Virágai fehér, rózsaszín, piros és lila árnyalatokban nyílnak, gyakran kellemes illattal.
Európai ciklámen
Cyclamen purpurascens
Az európai ciklámen (Cyclamen purpurascens) a Primulaceae családba tartozó gumós évelő növény, amely Közép-Európa hegyvidéki erdeiben őshonos. Szív alakú, ezüstös mintázatú, tartós leveleiről, valamint nyártól őszig virágzó, rózsaszíntől mélyliláig terjedő árnyalatú illatos virágairól ismert. Ez az egyik leghidegtűrőbb ciklámenfaj.
Acsokcsa
Cyclanthera pedata
Az acsokcsa (Cyclanthera pedata) egy gyorsan növő, egynyári kúszónövény a tökfélék (Cucurbitaceae) családjából, eredetileg Peru andoki régióiból származik. Vékony, indás szárai körülbelül 4,5 méter hosszúra nőnek, tenyeresen osztott levelei 10–12 cm átmérőjűek. Apró, fehéres-zöldes virágai a levélhónaljakban nőnek. Világoszöld, enyhén görbült termései akár 20 cm-esre is megnőnek, sima vagy enyhén tüskés héjjal rendelkeznek; a fiatal terméseket nyersen fogyasztják, az érettebbeket töltik.
Cyclanthus bipartitus
Cyclanthus bipartitus
A Cyclanthus bipartitus, a panamakalap-félék (Cyclanthaceae) családjába tartozó évelő lágyszárú növény, amelynek nincs látható szára. Eredeti élőhelye a trópusi esőerdők, Mexikó déli részétől Közép-Amerikán át egészen Venezueláig, a Guyanákig, Kolumbiáig, Ecuadorig, Peruig, Bolíviáig és Észak-Brazíliáig terjed. Jellemzően patakpartokon és az aljnövényzet mocsaras területein nő, sűrű csoportokat alkotva. Hosszú levelei (50-100 cm vagy több) az alapjuktól kezdve mélyen kettéosztottak, egy kettéhasított legyezőre vagy halfarokra emlékeztetnek – ezért pálmaszerű megjelenése ellenére nem valódi pálma. Torzsavirágzata korong alakban elrendezett, narancssárga virágokból áll, illata a fahéj és a vanília keverékére emlékeztet; az amazóniai őslakosok körében ezeket a virágokat testdíszként használják.
Sötét tőkegomba
Cyclocybe erebia
A sötét tőkegomba (Cyclocybe erebia), korábbi nevén Agrocybe erebia, egy szaprofita gombafaj, amely kulcsszerepet játszik a szerves anyagok lebontásában. Jellemzője a sötétbarna kalap, amely nedvesen gyakran nyálkás, száradáskor pedig ráncossá és halvánnyá válik. A tönkjén tartós, hártyás gyűrű található, lemezei pedig a spórák érésével szürkésből csokoládébarnára változnak. Gyakran megtalálható lombhullató erdők gazdag talaján vagy sok mulccsal borított kertekben.
Birsalma
Cydonia oblonga
A Cydonia oblonga, népszerű nevén birsalma vagy birs, a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó kistermetű lombhullató fa vagy nagyobb cserje. Délnyugat-Ázsiából és a Kaukázus vidékéről származik; tavasszal illatos, fehér-rózsaszín virágokat, ősszel pedig nagy, aranysárga és aromás gyümölcsöket terem. Az egyik legrégebben termesztett gyümölcs, a birset évezredek óta nagyra értékelik kulináris és gyógyászati tulajdonságai miatt.
Cimbídium orchidea
Cymbidium
A Cymbidium nemzetség orchideái rendkívül kedveltek buja virágaikért és virágzataikért, amelyek akár tíz hétig is fennmaradnak. Sok trópusi orchideával ellentétben a cimbídiumok hűvösebb éghajlatot részesítenek előnyben, ezért hűvös éghajlatú orchideaként is ismerik őket. Jellemzőjük az ovális pszeudogumó és a hosszú, szíj alakú levelek, amelyek egész évben zöldek maradnak.
Indiai csónak-orchidea
Cymbidium aloifolium
A Cymbidium aloifolium, közismert nevén indiai csónak-orchidea vagy aloélevelű cimbidium, egy epifita orchidea, amely Ázsia trópusi és szubtrópusi erdeiben honos, beleértve Indiát, Kínát és Délkelet-Ázsiát. Merev, szíj alakú levelei az aloé lombozatára emlékeztetnek, és elegáns, íves virágzárakat hajt, amelyeken krémszínű, halvány sárga és gesztenyebarna csíkos virágok nyílnak.
Cymbidium orchidea
Cymbidium hybridum
A Cymbidium hybridum a termesztett Cymbidium hibridek (Orchidaceae) hatalmas csoportjára utal, amelyeket több mint egy évszázadon át vad ázsiai és ausztrál fajokból nemesítettek. Ezek az örökzöld, talajlakó-epifita orchideák pszeudobulbákból álló csomókat alkotnak, hosszú, szalagszerű levelekkel, és késő téltől tavaszig erős, íves virágszárakat hoznak, amelyek tucatnyi vagy több, hosszan tartó, viaszos virágot viselnek. A modern hibridek a miniatűrtől a nagyvirágú típusokig terjednek, fehér, zöld, sárga, rózsaszín, piros, krémszínű és majdnem barna árnyalatokban, gyakran kontrasztos, foltos ajakkal. Szobanövényként, enyhe éghajlaton teraszra való példányként és vágott virágként is nagyra értékelik, a csónakorchideák hűvös éjszakákkal és erős fénnyel hónapokig tartó virágzással jutalmazzák a termesztőket.
Egyiptomi papirusz
Cyperus papyrus
A Cyperus papyrus, közismert nevén egyiptomi papirusz vagy papírnád, egy fenséges félvízi növény, amely természetes élőhelyén az északkeleti afrikai Nílus folyó partjain honos. Magas, háromszögű szára akár 5 méteres magasságot is elérhet, tetején laza, ernyőszerű, szálvékony sugárral díszített pompás virágzattal. Az emberi civilizáció egyik legtörténelmibb jelentőségű növénye – ebből készült a világ első papírja. Napjainkban vízikertekben, tavakban és nagy tartályokban termesztik.
Scarborough-liliom
Cyrtanthus elatus
A Cyrtanthus elatus, közismert nevén scarborough-liliom, az Amaryllidaceae családba tartozó évelő hagymás növény, amely a dél-afrikai Fokföld part menti hegyoldalain őshonos (Mossel Bay és Humansdorp között). Akár 65 cm magas, felálló virágszárakat növeszt, amelyeken legfeljebb kilenc tölcsér alakú, skarlátvörös, rózsaszín vagy ritkábban fehér árnyalatú virág nyílik késő tavasztól őszig. Közel 250 éve termesztik dísznövényként cserépben; népszerű nevét azután kapta, hogy a 19. században honosodott meg az angliai Scarborough tengerparti szikláin.
Mik azok a Közepes nehézségű növények?
A Közepes nehézségű növények kicsit több figyelmet és alapvető kertészeti ismereteket igényel. Ezek a növények rendszeres gondozással és némi termesztési tapasztalattal virágoznak. Ideális azoknak, akik már elsajátították az alapokat.
Tippek a Közepes nehézségű növények termesztéséhez
A közepes nehézségű növények egyensúlyt igényel a figyelem és a szabadság között. Tartson fenn rendszeres gondozási ütemtervet, figyelje a leveleket a problémák korai felismeréséhez, és igazítsa az öntözést az évszakhoz.