2307 Könnyű Könnyű gondozás | 2026 útmutató - 54. oldal

Rozmaring

Salvia rosmarinus

A Salvia rosmarinus, közismert nevén rozmaring, egy fás szárú, évelő gyógynövény, amelyet illatos, örökzöld, tűlevelű lombjáról, valamint fehér, rózsaszín, lila vagy kék virágairól lehet felismerni. A Mediterráneum őshonos növénye, a zsálya családjába (Lamiaceae) tartozik. Aromatikus lombozatáért és sokoldalú felhasználhatóságáért rendkívül nagyra értékelik.

Skarlát zsálya

Salvia splendens

A Salvia splendens, közismert nevén skarlát zsálya, Brazíliából származó, virágos dísznövény. Élénk, csöves virágzatáról ismert, amely a klasszikus skarlátpirostól a rózsaszínig, lilán, levendulán át a fehérig számos árnyalatban pompázik. Gyorsan növő és bőven virágzó faj, amely késő tavasztól az első fagyokig díszít, így a világ kertjeiben kedvelt alapnövénnyé vált.

Lebegő páfrány

Salvinia sp

A Salvinia sp. egy szabadon lebegő vízi páfrány, amely a trópusi Amerikákból származik. Jellemzője a vízfelszínen megjelenő apró, bársonyos levélpárok, valamint az elmerült, levélszerű képletek, amelyek közvetlenül a vízből veszik fel a tápanyagokat. Az egyik legkönnyebben nevelhető vízi növény, amely ideális körülmények között rendkívüli sebességgel szaporodik.

Esőfa

Samanea saman

A Samanea saman, közismert nevén esőfa vagy szamánfa, egy monumentális trópusi fa, amely Közép- és Dél-Amerikából származik, de mára a világ trópusi vidékein mindenütt meghonosodott. Magassága 15 és 30 méter közötti, ernyő alakú lombkoronája pedig akár a 30-40 méteres átmérőt is meghaladhatja, kivételes árnyékot nyújtva. Híres arról, hogy éjszaka vagy eső előtt összezárja leveleit, így hagyva, hogy a csapadék akadálytalanul elérje a talajt. Virágai pamacs alakúak, rózsaszínűek fehér porzókkal, melyek vonzzák a beporzókat; hüvelytermése pedig édes, ehető pépet tartalmaz.

Kanadai bodza

Sambucus canadensis

A Sambucus canadensis, vagyis a kanadai bodza, egy gyors növekedésű lombhullató cserje, amely Észak-Amerika keleti és középső részein őshonos. 1,5–3,5 méter magas, több szárú, nyitott bokrot alkot, szárnyasan összetett levelekkel. Nyár elején nagy, lapos ernyőkben nyílnak illatos, krémfehér virágai, melyeket nyár végén apró, lilásfekete bogyótermések követnek.

Őszi vérfű

Sanguisorba officinalis

Az őszi vérfű a rózsafélék családjába tartozó lágyszárú évelő növény, amely Európa és Ázsia nedves rétjein és mérsékelt övi területein őshonos. Kékeszöld, szárnyasan összetett levelekből álló bokrot alkot, amely fölé hosszú virágszárak emelkednek, végükön apró, tojásdad alakú, bíborvörös vagy bordó kalászvirágzattal. Júniustól szeptemberig virágzik, és számos beporzót vonz, köztük a vérfű-hangyaboglárkát, amelynek szaporodása e növénytől függ. A hagyományos fitoterápiában évszázadok óta használják – a kínai orvoslásban Di Yu néven ismert –, elsősorban vérzéscsillapító és sebgyógyító tulajdonságai miatt kedvelik. Szívós és könnyen termeszthető növény, ideális választás természetközeli kertekbe, vadvirágos rétekre és üde talajú évelőágyásokba.

Hengerestörzsű anyósnyelv

Sansevieria bacularis

A Sansevieria bacularis egy Kongóból és Ruandából származó, az Asparagaceae (spárgafélék) családjába tartozó évelő pozsgás növény. Jellemzői a vékony, hosszú és húsos hengeres levelek, amelyek sűrű csoportokat alkotnak, és akár a 100 cm-es magasságot is elérhetik. A levelek sötétzöld színűek, világoszöld vízszintes csíkokkal és minden levélen egy jellegzetes függőleges barázdával. A növény tavasszal és nyáron apró, fehér vagy krémszínű virágokat hoz magas virágzatokon. Kivételesen ellenálló és alacsony igényű növény, ideális kezdőknek és szobanövény-gyűjtőknek, akik megbízható példányt keresnek.

Afrikai Lándzsa

Sansevieria cylindrica

A Sansevieria cylindrica, tudományosan ma már Dracaena angolensis néven ismert, egy szukkulens növény, amely Angola területéről, Dél-Afrikából származik. Jellegzetes hengeres, húsos, zöld levelei fehér erekkel díszítettek, és tőrózsából legyező alakban nőnek ki. Minden egyes levél akár 1 méter hosszúra és 3 cm átmérőjűre is megnőhet. Levegőtisztító képességéről ismert, a NASA az egyik leghatékonyabb e célra alkalmas növényként tartja számon.

Anyósnyelv

Sansevieria guineensis

A Sansevieria guineensis, más néven guineai anyósnyelv vagy afrikai kender, egy ellenálló, rizómás pozsgás növény, amely Nyugat-Afrikából származik. Sűrű, merev, lándzsás, örökzöld levelekből álló bokrokat képez, amelyek közvetlenül egy kúszó föld alatti rizómából nőnek. Más anyósnyelv rokonaihoz hasonlóan vastag, rostos leveleiben tárolja a vizet, ami szárazságtűrővé, elhanyagolhatóvá és gyenge fényviszonyok között is jól tűrővé teszi. Természetes élőhelyén száraz, félárnyékos erdőkben nő, és generációk óta használják leveleit erős, selymes rost kinyerésére, amelyet íjhúrokhoz, zsinegekhez és szőnyegekhez használtak, innen ered angol népies neve.

Elefántagyar anyósnyelv

Sansevieria stuckyi

A Sansevieria stuckyi, amelyet gyakran elefántagyar növénynek is neveznek, egy Kelet- és Dél-Afrikából származó, lenyűgöző szukkulens. Merev, hengeres levelei agyarszerűen felfelé nőnek, és akár a 2,75 méteres magasságot is elérhetik. Alacsonyabb, legyező alakú rokonaitól eltérően ez a faj drámai, építészeti sziluettet alkot, így szoborszerű szobanövényként emelkedik ki környezetéből. Rendkívül szárazságtűrő, kevés gondozást igényel, és kifejezetten jól bírja az elhanyagolást, így ideális választás az elfoglalt növénytulajdonosok számára.

Kígyónövény

Sansevieria trifasciata

A kígyónövény egy feltűnő, dekoratív szobanövény, amely Nyugat-Afrikából származik. Magas, kardszerű leveleiről ismert, amelyeket jellegzetes szürkészöld vízszintes csíkok díszítenek. A beltéri növények közül az egyik legellenállóbb és legkevesebb gondozást igénylő faj. A NASA kutatásai kiváló levegőtisztítóként azonosították: képes eltávolítani a formaldehidet, a xilolt és más mérgező anyagokat. Azon kevés növények egyike, amelyek éjszaka alakítják át a CO₂-t oxigénné, ezért hálószobába is ideális.

Ceyloni íjhúr kender

Sansevieria zeylanica

A Sansevieria zeylanica, amelyet Dracaena zeylanica névvel is elfogadnak, egy lassan növő, örökzöld szukkulens, amely Srí Lanka szárazabb vidékein őshonos. Merev, kardszerű levelein sötét- és halványzöld szabálytalan sávok váltakoznak, tömött, felfelé törő rozettákat alkotva. Történelmileg erős levélrostjaiért becsülték, amelyből íjhúrokat, kötelet és szövetet készítettek; ma már népszerű, kevés gondozást igénylő szobanövény. Gyakran összetévesztik az S. trifasciata fajjal – a valódi faj rozettánként 10–16 levelet fejleszt, és nem rendelkezik látható levélnyéllel.

Levendula pamut

Santolina chamaecyparissus

A Santolina chamaecyparissus, közismert nevén levendula pamut, egy kompakt, örökzöld, illatos cserje, amely a Mediterrán-medencéből származik. Sűrű, gömbölyded párnákat alkot ezüstösszürke, finoman tagolt lombozatából, amely érintésre kellemes gyógynövényes illatot áraszt. Nyáron vidám, élénksárga, gombszerű virágfejeket hajt vékony, felálló szárakon. Szárazságtűrése, szarvasokkal szembeni ellenállása és a szegény, száraz talajokon való boldogulása miatt a mediterrán, sziklakerti és xeriszkáp kertek nélkülözhetetlen növénye.

Heverő tömpevirág

Sanvitalia procumbens

Mexikóból és Guatemalából származó, alacsony, szőnyegalkotó egynyári növény, amelyet vidám sárgásnarancs, margarétaszerű, sötét lilásbarna közepű virágaiért kedvelnek. 30-50 cm szélességben terül el, de magassága 15 cm alatt marad, így kiváló talajtakarónak, sziklakertekbe, függőkosarakba és szegélynövénynek. Nyár közepétől az első fagyokig folyamatosan virágzik, szinte gondozásmentesen.

Orvosi szappanfű

Saponaria officinalis

Az orvosi szappanfű (Saponaria officinalis) a szegfűfélék (Caryophyllaceae) családjába tartozó, Európában és Kis-Ázsiában őshonos évelő lágyszárú növény. Nyáron finom rózsaszín és fehér virágokat hoz. Gyökerei szaponinokat tartalmaznak, amelyek vízzel érintkezve habzanak, ezért történelmileg természetes szappanként használták.

Kereklevelű legyezőpálma

Saribus rotundifolius

A kereklevelű legyezőpálma (Saribus rotundifolius, korábban Livistona rotundifolia) Délkelet-Ázsiából (Malajzia, Indonézia, Fülöp-szigetek) származik. Magányos, sima, barna törzse, melyet levélalapi gyűrűk díszítenek, a természetben akár a 24 méteres magasságot is elérheti, de cserépben tartva jóval kisebb marad. Közel kör alakú, legyezőszerű levelei a fiatal példányoknál körülbelül 1,5 méter szélesek. Tavasszal és nyáron apró sárga virágokat hoz, melyeket 1,5–2 cm-es kerek termések követnek; ezek éréskor pirosról feketére színeződnek. Az egyik leggyorsabb növekedésű pálmafajta, amely világos belső terekben és trópusi kertekben egyaránt kedvelt.

Kerti borsikafű

Satureja hortensis

A kerti borsikafű (Satureja hortensis) az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozó, egynyári, erősen illatos fűszernövény, amely a Földközi-tenger vidékéről származik. Elágazó, szőrös szárú, 30–45 cm magasra növő növény, keskeny, lándzsás levelekkel, nyáron megjelenő apró, fehér vagy halványlila, csöves virágokkal. Levelei borsra és kakukkfűre emlékeztető, csípős-fűszeres illatot árasztanak, ezért kedvelt fűszere a hüvelyes ételeknek és húsoknak.

Hegyi borsfű

Satureja montana

A hegyi borsfű (Satureja montana) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó, a Földközi-tenger hegyvidéki régióiból származó aromás, évelő félcserje. Alacsony és kompakt növekedésű, tövénél fásodó töveket alkot keskeny, bőrnemű, rendkívül aromás levelekkel. Nyáron apró fehér, lila vagy kékes virágokat hoz. Széles körben termesztik fűszer- és gyógynövényként, csípős, a kakukkfűre és a majoránnára emlékeztető íze miatt kedvelt.

Kőtörőfű

Saxifraga

kúszó kőtörőfű

Saxifraga stolonifera

A Saxifraga stolonifera, közismert nevén eper-begónia, egy bájos évelő növény, amely hosszú, vékony, piros indák segítségével terjed, hasonlóan az eperindákhoz. Kerek, szőrös, sötétzöld levelei feltűnő ezüst erekkel és bordó fonákkal díszítettek. Tavasszal légies bugákban apró, fehér virágokat hajt. Neve ellenére sem begóniához, sem gérániumhoz nem tartozik – valójában a kőtörőfű-félék (Saxifragaceae) családjának tagja.

Gyászvirág

Scabiosa atropurpurea

A Scabiosa atropurpurea, közismert nevén gyászvirág, egy bájos évelő lágyszárú növény, amely gömbölyű virágfejeket hoz, melyekből a kiemelkedő porzók párnatüskére emlékeztetnek. Virágai nektárban gazdagok, ezért a beporzókert kedvelt növénye, amely vonzza a lepkéket és a méheket. Hosszú, vékony szára ideálissá teszi vágott virágos csokrok összeállításához, tövén pedig jellegzetes karéjos levelek díszlenek.

Galambszínű ördögszem

Scabiosa columbaria

A galambszínű ördögszem (Scabiosa columbaria) egy kecses, évelő vadvirág a mácsonyavirágúak (Caprifoliaceae) családjából, amely Európában, Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában őshonos. Finoman szárnyalt leveleket növeszt, és júniustól októberig hozza lágy, párnaszerű, lila, kék ibolya vagy rózsaszín virágfejeit. Meszes, jó vízáteresztő talajon fejlődik a legjobban, és értékes nektárforrás a méhek, pillangók és zengőlegyek számára. Robusztus, szárazságtűrő növényként kiválóan alkalmas természetközeli kertekbe, sziklakertekbe, kavicságyásokba és vadvirágos rétekre.

Legyezővirág

Scaevola

A Scaevola a Goodeniaceae családba tartozó nemzetség, amely Ausztrália száraz és félszáraz vidékein őshonos. A legszélesebb körben termesztett faj, a Scaevola aemula, egy csüngő, bokrosodó növény, amely népszerű függőkosarakban és konténerekben; kedveltségét különleges, legyező alakú kék vagy lila virágainak köszönheti, melyek szirmai csak az egyik oldalon helyezkednek el.

Legyező Virág

Scaevola aemula

A Scaevola aemula, közismert nevén Legyező Virág vagy Tündér Legyező Virág, egy vidám ausztrál évelő növény, amelyet egyedi, legyező alakú virágai miatt kedvelnek. A virágok jellegzetes félkör-legyező formában rendeződnek el – ez a sajátos tulajdonság adta a növény köznevét. Tavasztól nyáron át bőségesen virágzik, rengeteg apró lila, kék vagy fehér virágot hozva, így kedvelt választás cserepekbe, csüngő kosarakba és kerti szegélyekbe egyaránt. Új-Dél-Wales és Victoria tengerparti területein őshonos; teli napsütést és jól átszellőzött talajt kedvel, és figyelemre méltóan ellenálló a szárazsággal, a hőséggel és a sós tengeri permet hatásával szemben.

Svéd berkenye

Scandosorbus intermedia

A Scandosorbus intermedia, közismert nevén svéd berkenye, egy közepes méretű lombhullató fa, amely Dél-Skandináviában, a balti államokban és Nagy-Britannia egyes részein őshonos. Városias utcai faként széles körben értékelik, mivel kivételesen jól tűri a légszennyezést, a szelet és a tengerparti kitettséget. Tavasszal fehér virágfürtöket hoz, amelyeket ősszel narancssvörös, díszes bogyók követnek, vonzva a madarakat.

Sugárpálma

Schefflera

A Schefflera az Araliaceae (borostyánfélék) családjába tartozó, mintegy 600 örökzöld cserjét, fát és kúszónövényt magában foglaló nemzetség, amelyet világszerte szívós szobanövényként kedvelnek. A legszélesebb körben termesztett tagja, a Schefflera arboricola (sugárka), fényes, tenyeresen összetett leveleket növeszt, amelyek egy esernyő küllőihez hasonlóan helyezkednek el, innen ered a növény népszerű neve. Tajvanon és Hajnanon őshonos, és a fény- és páratartalom-viszonyok széles skálájával szembeni toleranciájának köszönhetően az egyik legnépszerűbb, kevés gondozást igénylő beltéri dísznövény lett.

Törpe Ernyőfa

Schefflera arboricola

A törpe ernyőfa (Schefflera arboricola) egy sokoldalú, látványos, örökzöld cserje, amely Tajvanról és a kínai Hainanról származik. Fényes, tenyeresen összetett leveleiről ismert, amelyek 7-9 levélkéből állnak, ernyőszerűen elrendezve. Ez az ellenálló növény a világ egyik legnépszerűbb szobanövényévé vált. Beltéren kis fa vagy cserje formájában is nevelhető, és nagy értéke, hogy eltűri a változó fényviszonyokat, és könnyű gondozni.

Perui borsfa

Schinus molle

A Schinus molle, Magyarországon leginkább „perui borsfa” vagy „rózsaborsfa” néven ismert, egy fenséges örökzöld fa, amely Peru és a dél-amerikai Andok száraz és félszáraz vidékeiről származik. Akár 15 méter magasra is megnőhet, széles, sűrű és csüngő lombozatot növesztve, amely a szomorúfűzhöz hasonló, összetéveszthetetlen megjelenést kölcsönöz neki. Levelei szárnyaltak, érintésre igen aromásak, számos lándzsás, élénkzöld levélkéből állnak. Tavasszal és nyáron apró, fehér vagy krémszínű virágokat hoz csüngő bugákban, melyeket ősszel bőséges, rózsaszínes-vöröses bogyófürtök — az úgynevezett rózsabors szemek — követnek, amelyek rendkívül dekoratívak és fűszerként is használatosak. Rendkívüli szárazságtűrésének, valamint a szegényes és köves talajokhoz való alkalmazkodóképességének köszönhetően széles körben alkalmazzák a mediterrán tájépítészetben, útszéli fásításra és parkokban. A kolumbusz előtti perui népek szentként tisztelték, vallási rituálékban és a népi gyógyászatban is alkalmazták.

Brazil borsfa

Schinus terebinthifolius

A brazil borsfa (Schinus terebinthifolius) Brazília őshonos fája, az Anacardiaceae családba tartozik, és rokonságban áll a mérges borostyánnal és a szömörcével. Leginkább élénkpiros, illatos bogyóinak fürtjeiről ismert, amelyeket kereskedelmi forgalomban rózsaszín borsként árusítanak, és világszerte ínyenc fűszerként használnak. Ez az örökzöld fa akár 10 méter magasságot is elérhet; meleg éghajlaton dísznövényként termesztik, bár az Egyesült Államok egyes területein invazív fajnak számít.

Pajzslevél

Schismatoglottis calyptrata

A Schismatoglottis calyptrata a kontyvirágfélék (Araceae) családjába tartozó, évelő, indás lágyszárú növény, amely Dél-Kínától és Délkelet-Ázsiától egészen Vanuatuig és a Csendes-óceáni térségig őshonos. Trópusi esőerdők aljnövényzetében, sziklákon és erdei talajon nő, magassága 15 és 60 cm között mozog. Szív vagy nyíl alakú levelei akár a 35 cm-t is elérhetik, és gyakran ezüstös mintázat díszíti őket. Virágzata egy buroklevélből áll, amely az alapjánál zöld, virágzáskor pedig krémszínű vagy halvány sárgászöld árnyalatúvá válik, elfedve az egyivarú virágokból álló torzsavirágzatot.

Brazíliai páfrányfa

Schizolobium parahyba

A brazíliai páfrányfa (Schizolobium parahyba) Brazília atlanti-parti esőerdőiben őshonos fa, amely a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozik. Rendkívül gyors növekedéséről ismert, néhány év alatt hatalmas magasságokat ér el. Lombhullató, télen lehullatja leveleit, tavasszal pedig – az új levelek megjelenése előtt vagy alatt – bőségesen virágzik élénksárga virágaival.

Karácsonyi kaktusz

Schlumbergera

A Schlumbergera egy Brazília délkeleti részének nedves erdőiből származó epifita kaktusz, amely eredeti élőhelyén fák törzsén és sziklákon, félárnyékos helyeken él. A sivatagi kaktuszokkal ellentétben lapos, szelvényezett szárai (kladódiumai) bár tárolnak némi vizet, a fejlődéshez párára és közvetett fényre van szükségük. Világszerte népszerű szobanövény, amely ősszel és télen hozza látványos, cső alakú virágait piros, rózsaszín, fehér, narancssárga és lila árnyalatokban.

Karácsonyi kaktusz

Schlumbergera × buckleyi

A Schlumbergera × buckleyi, a valódi karácsonyi kaktusz, egy hibrid epifita kaktusz, amely az S. truncata és az S. russelliana keresztezéséből jött létre, és Brazília felhőerdeiben őshonos. A gyakoribb hálaadásnapi kaktusztól (S. truncata) eltérően sima, lekerekített szársegmensekkel rendelkezik, és megbízhatóan december végén virágzik, így az egyik legkedveltebb téli virágzású szobanövénnyé vált világszerte. Csöves, csüngő virágai rózsaszíntől és pirostól fehérig és lilásig terjedhetnek, és a növény megfelelő gondozással évtizedekig élhet.

Karácsonyi kaktusz

Schlumbergera buckleyi

A karácsonyi kaktusz (Schlumbergera buckleyi) egy trópusi epifita kaktusz, amely Délkelet-Brazília felhőerdeiben őshonos. A sivatagi kaktuszoktól eltérően párás körülmények között, erős szórt fényben érzi jól magát, és télen lenyűgöző, csöves virágokat hajt rózsaszín, piros, fehér, lila és korallpiros árnyalatokban. Világszerte az egyik legkedveltebb ünnepi szobanövény, amelyet karácsony körüli virágzásáért csodálnak.

Karácsonyi kaktusz

Schlumbergera russelliana

A Schlumbergera russelliana, közismert nevén karácsonyi kaktusz, egy epifita kaktuszfaj, amely a brazíliai Atlanti-erdő területéről származik. Ez a faj az kerti karácsonyi kaktusz hibridek ősváltozata, amely télen rózsaszín, piros és lila árnyalatú, csöves virágokat hoz. Természetes élőhelyén fákon és sziklákon él, szűrt fényen és mérsékelt páratartalom mellett, a trópusi esőerdőkre jellemző körülmények között.

Hálaadás-kaktusz

Schlumbergera truncata

A hálaadás-kaktusz egy epifita pozsgás növény, amely Délkelet-Brazília párás Atlanti-erdejéből, különösen Rio de Janeiro állam hegyvidékéről származik. Lapos, csüngő szárán ősszel és télen látványos, csöves virágok nyílnak rózsaszín, piros, fehér, narancssárga és lila árnyalatokban. Rendkívül kedvelt díszgrowény szépsége és könnyen kezelhető természete miatt.